A társadalmi környezetben az elmúlt időszakban olyan változások következtek be, amelyek új kihívás elé állították a jóléti államokat. Ezekhez a társadalmi változásokhoz sorolhatjuk többek között a nők oktatásban való részvételét, az oktatás expanzióját, a munkába állás kitolódását, a karrierépítés fontosságát, a kétkeresős családmodell térnyerését és a nemi szerepekről alkotott vélemények modernizálódását. E változások hozzájárultak kedvezőtlen demográfiai változásokhoz. A demográfia problémák veszélyeztetik a jóléti állam fenntarthatóságát. A demográfiai kihívások sikeres legyőzésére többek között a női foglalkoztatottság és a gyermekvállalási hajlandóság növelése lehet a legjobb módszer. Ezek együttes megvalósulása érdekében a családpolitika paradigmaváltására van szükség, amely lehetővé teszi a nők számára a család és a munka összeegyeztetését. Az új kihívásokra az országok azonban eltérő stratégiával reagáltak. A termékenységi adatokból megállapíthatjuk, hogy vannak olyan országok, amelyek sikeresen néztek szembe az említett problémával. Ezekhez az ország csoportokhoz sorolhatjuk Svédországot is. Magyarország ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységű országok közé tartozik jelenleg is. Dolgozatom témája e két ország családpolitikájának jellemzése, a különbözőségek és annak okainak feltárása. A dolgozatom során szakirodalmakra, folyóirat cikkekre, internetes forrásokra, adatbázisokra, és az általam készített interjúkra támaszkodom