The present study focuses on the revival of denominational education in Hungary after the nationalisation of schools in 1948.  It focuses on the decisive role played by Act IV of 1990, which created the legal and infrastructural conditions for the independent operation of denominational educational institutions. The law guaranteed freedom of religious belief and assembly, fostering the emergence of a pluralistic society that recognised the role of Churches in education. The analysis explores the relationship between social attitudes towards church schools and the political situation after the change of regime, and also examines the school takeovers in the Greek Catholic Metropolian Church. Surveys show that the reopening of church schools has received considerable public support, reflecting a nostalgic longing for pre-nationalisation educational values amid dissatisfaction with state education. At the same time, social divisions emerged, with some fearing the re-emergence of religious influence in education and others arguing for a greater role for the churches. The case study on the re-engagement of the Greek Catholic Church in education highlights difficulties such as funding and the need for consensus on educational values among stakeholders. The research draws on interviews with key figures in the Greek Catholic community and relevant literature to illustrate the nuanced dynamics at play during the transition period. Ultimately, this study contributes to our understanding of how historical context, legal frameworks and social attitudes shape contemporary educational policy in Hungary.

Jelen tanulmány középpontjában a felekezeti oktatás magyarországi újjáéledése áll az iskolák 1948-as államosítását követően.  Fókuszba helyezi az 1990. évi IV. törvény meghatározó szerepét, amely jogi és infrastrukturális feltételeket teremtett a felekezeti oktatási intézmények önálló működéséhez. A törvény garantálta a vallási meggyőződés és a gyülekezés szabadságát, elősegítve egy olyan pluralista társadalom kialakulását, amely elismerte az egyházak oktatási szerepvállalását. Az elemzés egyrészt az egyházi iskolákhoz való társadalmi hozzáállás és a rendszerváltás utáni politikai helyzet kapcsolatát tárja fel, másrészt górcső alá helyezi a Görögkatolikus Metropólia iskolaátvételeit. A felmérések szerint az egyházi iskolák újranyitása jelentős támogatást kapott a közvéleményben, ami az államosítás előtti oktatási értékek iránti nosztalgikus vágyakozást tükrözi az állami oktatással való elégedetlenség közepette. Ugyanakkor társadalmi megosztottság alakult ki, egyesek a vallási befolyás újbóli megjelenésétől tartottak az oktatásban, míg mások az egyházak nagyobb szerepvállalása mellett érveltek. A görögkatolikus egyháznak az oktatásba való újbóli bekapcsolódásáról szóló esettanulmány rávilágít olyan nehézségekre, mint a finanszírozás, valamint az oktatási értékekkel kapcsolatos konszenzus szükségességére az érdekelt felek között. A kutatás a görögkatolikus közösség kulcsfiguráival készített interjúkra és a vonatkozó szakirodalomra támaszkodik, hogy bemutassa az átmeneti időszak során játszódó árnyalt dinamikát. Végső soron ez a vizsgálat hozzájárul annak megértéséhez, hogy a történelmi kontextus, a jogi keretek és a társadalmi attitűdök hogyan alakítják a kortárs magyarországi oktatáspolitikát