Különböző őszi káposztarepce hibridek fómaérzékenységének vizsgálata szántóföldi körülmények között

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A kísérletemben három különböző őszi káposztarepce hibridet hasonlítottam össze Leptosphaeria maculans fertőzésre való fogékonysága alapján, továbbá tebukonazol és protiokonazol tartalmú fungicid készítmény hatását vizsgáltam rajtuk. Kísérletemet szántóföldi körülmények között állítottuk be Gesztelyben. Az alkalmazott repce hibridek a DMH470, a DK exception és a C29WT20R voltak. A kísérleteket 2 alkalommal felvételeztük. Az első felvételezés során képet kaptunk a Phoma fertőzés megjelenéséről az állományban, míg a kezelést követő felvételezés segítségével a kontroll parcellák és a kezelt parcellákat is összehasonlítottuk, valamint a kezelés preventív és gyógyító hatásáról is információkat kaptunk. Első alkalommal 2021. szeptember 25-én szemléztük az állományt. A fertőzés mértéke az adatok feldolgozása során a három vizsgált hibrid esetében eltérő volt, 1-7% között változott. A fogékony hibrid esetében 4-7% között alakult a fertőzöttség, és mind a 4 ismétlés esetén ebben a hibridben lépett fel a legnagyobb fertőzés. Ezt követően 2021. október. 02-án Protector készítménnyel fungicides kezelést végeztünk. A második felvételezés a kezelést követő 2 hét múlva (2021. október 26.) történt. A kezeletlen parcellákból kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az érzékeny hibrid esetében a két felvételezés közötti időszakban a fertőzés tovább erősödött és elérte a 8-9%-os fertőzöttséget. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy mindhárom vizsgálat alapján a DMH470 hibrid esetében volt legkisebb a fertőzöttség, 1-2%. Ez nagymértékben magyarázható a hibrid RLM7 rezisztencia tulajdonságával, aminek segítségével még a kezeletlen kontroll parcellában is mérsékelt fertőzés volt a második felvételezést követően, tehát nem tudott a kórokozó elhatalmasodni. A C29WT20R hibrid ezzel szemben mindhárom összevetést tekintve a legmagasabb fertőzöttségi értéket mutatta. A DK Exception értékelése során megállapítható, hogy jelentősen nem tért el a DMH470 hibridtől, nem volt fogékonyabb a fertőzésre annál. A Protector (tebukonazol+protiokonazol) fungicides kezelést követően elvégzett értékelés során megállapíthatjuk, hogy A kezeletlen parcellák esetében elmondható, hogy a kezdeti átlagos 3-7% fertőzés tovább erősödött, az érzékeny C29WT20R hibriden több, mint 7%-os fertőzöttség alakult ki. A kezeletlen kontroll DMH470 és a DK Exception hibridek esetében a fertőzés nem tudott nagymértékben elhatalmasodni, a vizsgált parcellákon 10 % alatt maradt a fertőzöttség. A két rezisztencia tulajdonsággal ellátott hibrid esetében a nemesítésből eredő védelem és a kémiai kezelés együttes hatása 90%-ot meghaladó hatékonysággal párosult. A C29WT20R hibrid esetében a kezelés hatására a fertőzés visszaszorult és a kezelés hatékonysága 80 % feletti volt. A betakarítási eredmények alapján megállapítható, hogy a DMH470 érte el a legnagyobb termést mindkét parcella esetében, ami a genetikai előrehaladásnak tudható be. A kapott eredmények során megállapítható, hogy a kezelt és kezeletlen parcellák esetében nem volt szignifikáns különbség a hozamot illetően, ezért feltételezhető, hogy az őszi L. maculans fertőzés nem tudott tavasszal szártüneteket produkálni.

Leírás
Kulcsszavak
káposztarepce, Leptosphaeria maculans, repce hibrid, canola, fómaérzékenység
Forrás