A különböző vegetációs indexek alkalmazása az 1970-es években kezdett el terjedni. Közös jellemzőjük, hogy a felszín spektrális tulajdonságai alapján engednek következtetni annak valamely más paraméterére. A diplomadolgozatomban használt normalizált differenciált vegetációs index a felszíni növényzet klorofillaktivitásával van kapcsolatban, így következtetni lehet belőle a vegetáció fejlettségére, egészségi állapotára is. Dolgozatomban hat különböző őszi búza fajta normalizált differenciált vegetációs indexét hasonlítottam össze négy felvételezési időpontban a Sentinel-2 műholdcsalád felvételeinek a felhasználásával. Az NDVI értékek változását értékeltem az idő, a fajták és lehatárolt menedzsment zónák függvényében, továbbá kapcsolatot kerestem a vegetációs index, és a rendelkezésre álló hozam- és beltartalmi mutatók (tiszta hozam, szemkihozatal, hektolitertömeg, nedves sikér- és nyersfehérje tartalom) között. A tenyészidő során az NDVI értékek nyomon követésével hamarabb detektálható a növényállomány egészségügyi állapota, mint a szabad szemmel történő vizsgálat során, és az esetleges növényi stressz fellépésekor a beavatkozást is hamarabb el lehet kezdeni. A kísérlet során a négy felvételezési időpont NDVI változása részben felelt meg a szakirodalmi adatoknak: kezdetben növekvő, majd csökkenő értékeket produkált a vegetációs index a vártaknak megfelelően, ám a csúcsot nem májusban, hanem az áprilisi felvételezés során érte el. Ennek valószínűsíthető oka a fellépő vörös rozsda és veresnyakú árpabogár fertőzés. Megállapítást nyert továbbá, hogy az NDVI érték összefüggésben van a betakarítás után mért paraméterekkel: amennyiben nemcsak az átlag NDVI értéket nézzük, hanem a tenyészidő során produkált indexeket külön értékeljük, kijelenthető, hogy a lassabb ütemben csökkenő NDVI értéket produkáló fajták magasabb hozammutatót értek el. Továbbá ha az NDVI-fajta és az NDVI-zóna összefüggésvizsgálatokat egyszerre értékeljük, megállapítható, hogy jelen kísérletben a fajta nagyobb mértékben befolyásolja a vegetációs indexet, mint az előzetesen lehatárolt menedzsment zóna. A tenyészidő során számított NDVI értékvizsgálata őszi búza esetében hasznos információkkal láthatja el a termelőt. Ha a vegetációs index számítását nemcsak havonta, hanem sűrűbb időközönként végezzük el, akkor az index folyamatos nyomon követésével hamarabb megállapíthatóak lehetnek bizonyos stressz faktorok, mint például tápanyag- vagy vízhiány, vagy valamilyen kártevő, kórokozó jelenléte. A gyorsabb detektálás pedig gyorsabb beavatkozást is lehetővé tesz, amely végül a hozam- és beltartalmi mutatók javulásában fog kamatozni.