Szarvasok, paraziták és más apróságok a legelőn – egy soktényezős, változatos biocönózis

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorSugár, László
dc.contributor.authorÁcs, Zoltán
dc.contributor.authorKovács, Szilvia
dc.contributor.authorKovács, András
dc.date.accessioned2024-07-23T12:25:11Z
dc.date.available2024-07-23T12:25:11Z
dc.date.issued2021-11-28
dc.description.abstractRed, roe and fallow deer have outstanding importance in game management and hunting in Hungary. They live in very diverse ecological circumstances affected by parasites and other ecological factors (Table1). Among the many parasites, lungworms are considered to be the most significant, at least for animals in captivity. Species differentiation in large lungworms (Dictyocaulidae) on the basis of their morphological features is difficult; therefore, the sequencing of ITS2 of rDNA has become a useful tool for their genetic characterization. In our study, in addition to the typical Dictyocaulus eckerti ITS2 sequence another sequence is derived, which is significantly different from the known D. eckerti and D. viviparus sequence characteristics. This indicates the real need for a large-scale molecular, systematic study of Dictyocaulus specimens from red, fallow and roe deer from an epidemiological point of view. In the period of host to host (deer), lungworm larvae (L1) on the pasture face many different environmental factors, including enemies and helpers. Number of L1s can be strongly reduced by dung beetle imagos as small predators. At the same time Pilobolus fungi help L1s to be spread on the ground vegetation, and improve and equalize the chance to get into the final hosts (deer) in the case of large lungworms (direct development) or into the intermediate hosts (terrestrial snails) for the necessary larval development of the Protostrongylidae species. Dung-breeding flies (Diptera) complete the set of factors. This is the uniquely functioning „micro”-biocenosis on the deer pasture. Deer herds, especially those kept intensively (eg. deer farm), are usually routinely treated with anti-parasitic chemicals, such as albendazol or ivermectin. A number of studies demonstrate that the later is toxic for the dung utilizing insects (dung beetles and flies) inhibiting the normal ecological processes: the decomposition of feces and reduction of lungworm larvae. The necessity of chemotherapy against lungworm is questionable. If we know that in sound ecological circumstances (healthy deer with good immune response on one side, and sound pasture as a well functioning biocenosis on the other), these parasites are harmless due to the long-term coevolution with their deer hosts, we may discontinue using anti-parasitics. Furthermore, because of the long food-hygienic waiting period (3-6 weeks), it is even contraindicated in terms of eco production of meat products, such as venison.en
dc.description.abstractA szarvasféléknek kiemelkedő jelentősége van a hazai vadgazdálkodásban. Élőhelyi viszonyaik igen változatosak, beleértve parazitáikat és az egyéb környezeti tényezőket (1. táblázat). A sokféle parazita közül a tüdőférgeket tartják a legfontosabbaknak, főként kerti tartásnál. A nagy tüdőférgek faji elkülönítése morfológiai alapon igen nehéz, ezért újabban az rDNS-ben lévő ITS2 szekvenciát használják genetikai jellemzésükre. Saját vizsgálataink során a jellemző Dictyocaulus eckerti ITS2-szekvencia mellett egy, a D. eckerti és a D. viviparus szekvenciától egyaránt igen eltérő szekvencia is előkerült magyarországi gímszarvasokból, ami járványtani szempontból indokolttá teszi a további széleskörű vizsgálatokat. A tüdőféreglárvák (L1) a legelőre kerülve számos környezeti tényezővel szembesülnek, ellenségekkel és segítőkkel egyaránt. Így az L1-ek számát erősen tizedelhetik a ganajtúró bogarak. Ugyanakkor viszont a Pilobolus penészek segítik a lárvák egyenletes szétoszlását, a legelői vegetáción növelve és kiegyenlítve ezáltal a gazdába (szarvasfélébe) való visszajutás, ill. a gócos tüdőférgek (Protostrongylidae) esetén a köztigazdába (csigába) való kerülés lehetőségét. Mindezt kiegészítve a trágyalegyekkel, egy sajátosan működő „mikro-biocönózis” rajzolódik ki. A szarvasállományokat, különösen intenzív viszonyok között (pl. szarvasfarm) általában rendszeresen kezelik parazita elleni szerrel, így albendazollal vagy ivermektinnel. Számos közlemény taglalja az utóbbi szer toxikus hatását a trágyahasznosító ízeltlábúakra (ganajtúrókra és trágyalegyekre), amelynek révén a trágya nem bomlik le, ill. nem csökken a féreglárvák száma. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a tüdőférgek normál ökológiai viszonyok között ártalmatlanok, akkor eltekinthetünk a parazita elleni szerek használatától. Ökotermelés esetén pedig a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt kontraindikált is.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 4 szám 1-2 (2006): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-04) , 34-38
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10374
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376889
dc.identifier.volume4
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/10374
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectgímszarvashu
dc.subjecttüdőférgekhu
dc.subjectköztigazdákhu
dc.subjectScarabeidaehu
dc.subjectGeotrupidaehu
dc.subjectPilobolushu
dc.subjectivermectinhu
dc.subjectmoxidectinhu
dc.subjectbiotermeléshu
dc.subjectred deeren
dc.subjectlungwormsen
dc.subjectintermediate hostsen
dc.subjectScarabeidaeen
dc.subjectGeotrupidaeen
dc.subjectPilobolusen
dc.subjectivermectinen
dc.subjectmoxidectinen
dc.subjectbioproductionen
dc.titleSzarvasok, paraziták és más apróságok a legelőn – egy soktényezős, változatos biocönózishu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
295.38 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)