Jelen szakdolgozatomban a terhelt vallomására vonatkozó szabályozást szeretném bemutatni, a vonatkozó jogszabályokon és bírói döntéseken túlmenően széles körben kívánom a témához kapcsolódó tankönyveket és tudományos munkákat is forrásként felhasználni. A terhelt vallomásának ismertetéséhez szükségesnek tartom elsőnek megismerni az alapvető fogalommeghatározásokat, hogy pontosan ki is az a terhelt, és mi számít a terhelt vallomásának. Vizsgálni kívánom a terhelt jogait és kötelességeit, a terhelt vallomásának a bizonyításban meglévő szerepét, továbbá azokat a kérdéseket, amelyekkel a terhelttől származó nyilatkozatokat lehet felhasználni a bizonyítás során; mik azok a garanciális jogok, amelyek megsértése a terhelt vallomását kizárja az értékelhető bizonyítékok köréből; és vajon a jogellenesen beszerzett terhelti vallomás hogyan hat az az alapján beszerzett további bizonyítékok értékelésére; a terhelt vallomását mennyiben befolyásolják a büntetőeljárásban biztosított jogai és kötelességei; valamint pontosan milyen eljárásjogi szabályok mentén zajlik a gyanúsított és a vádlott kihallgatása. Továbbá elemezni szeretném azt is, hogy az új büntetőeljárási törvény szabályozási rendszere mennyiben ösztönözheti a terheltet arra, hogy vallomást tegyen és közreműködjön a büntetőeljárás során.