Legeléskizárás hatása nyílt homoki gyep kriptogám közösségére
| dc.contributor.advisor | Matus, Gábor | |
| dc.contributor.author | Balogh, Rebeka | |
| dc.contributor.department | DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2015-11-11T12:19:10Z | |
| dc.date.available | 2015-11-11T12:19:10Z | |
| dc.date.created | 2015-11-11 | |
| dc.description.abstract | Nyírségi Corynephoretum állomány szomszédos legelt, illetve 2008 óta bekerített részleteiben, 2013 tavaszán vett mintákon mértük fel a kriptogám közösség eltéréseit. A pleisztocén korú, savanyú (pHH2O = 5,2–5,5), alacsony szervesanyag-tartalmú (0,3−1,2%) homokon a legeléskizárás nyomán állandó kvadrátokban az edényes vegetáció jelentős dominanciaváltozását figyeltük meg. Ezt a kriptogámok borításának növekedése kísérte. Kezelésenként 40 db, 10 × 10 cm felületű talajmonolitot vettünk. A kriptogám fajokat kézi válogatással különítettük el, majd a frakciókat 0,001 g pontossággal mértük le. A kezelések közötti eltérések elemzésére Mann-Whitney próbát, a biomassza-frakciók közti esetleges korrelációk kimutatására Spearman-tesztet alkalmaztunk. Az adatok sokváltozós értékelésére PCA-t végeztünk. Mindkét mintavételi helyet fajszegény közösségek jellemezték: összesen négy moha- és kilenc zuzmótaxon került elő. A zuzmófajok, egy kivétellel a Cladonia nemzetségbe tartoznak, melyek közül a C. rangiformis fordult elő a legnagyobb tömegben. Detektáltunk olyan zuzmókon élő mikrogombafajokat is, amelyek eddig nem voltak ismertek a területről. Természetvédelmi szempontból a védett C. magyarica előfordulása említendő. A legelt részletben a kriptogám biomassza kissé meghaladta a 40 g/m2-t, a bekerített részletben viszont 90 g/m2 feletti volt. A bekerített részlet zuzmófajszámátlaga és -biomasszája is szignifikánsan meghaladta a legelt állományét. A kezelések mohafajszáma, illetve -biomasszája viszont nem különbözött szignifikánsan. A statisztikailag értékelhető előfordulású fajok közül a C. rangiformis és C. subulata, illetve a Brachythecium albicans mennyisége a bekerített részletben volt magasabb, a C. furcata, C. magyarica és Syntrichia ruralis biomasszája nem tért el szignifikánsan. Az egyes biomassza-frakciók között egyik kezelésben sem mutattunk ki negatív korrelációt. Szignifikáns pozitív korrelációk viszont – kezeléstől függően eltérő mintázatban és számban – jelentkeztek. A biomasszaadatok sokváltozós elemzése három faj (Cladonia rangiformis, Syntrichia ruralis, Brachythecium albicans) jelentőségét mutatta a kriptogám közösség szerveződésében. A ritkább zuzmók elsősorban utóbbi fajjal társulva jelentkeztek. Bár a bekerítést megelőzően nem végeztünk hasonló biomassza-mintavételt, a zuzmóbiomassza hétszeres, ezen belül a C. rangiformis tizenegyszeres eltérése minden bizonnyal már a bekerítést követő négy és fél év alatti növekedés során alakult ki. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Biológia | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 28 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/218052 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | legeléskizárás | hu_HU |
| dc.subject | nyílt homoki gyep | hu_HU |
| dc.subject | kriptogám közösség | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
| dc.title | Legeléskizárás hatása nyílt homoki gyep kriptogám közösségére | hu_HU |