Vörös elemi nanoszelén és nátrium-szelenát biológiai hatásának összehasonlító vizsgálata in vitro dohánytenyészetben
| dc.contributor.advisor | Fári, Miklós | |
| dc.contributor.author | Kovács, Álmos | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-11-10T10:28:55Z | |
| dc.date.available | 2011-11-10T10:28:55Z | |
| dc.date.created | 2011-10 | |
| dc.date.issued | 2011-11-10T10:28:55Z | |
| dc.description.abstract | A szelén a legintenzívebben kutatott mikroelemek közé tartozik napjainkban. A nagy érdeklődés annak köszönhető, hogy bebizonyosodott esszenciális volta magassabbrendű állatokban, és az emberben is. Magasabbrendű növényekben eddig nem bizonyították létfontosságú szerepét, bár pozitív hatását sok esetben tapasztalták alacsony koncentrációtartományban módosulatoktól függően. Növényekkel végzett kísérletekben a leggyakrabban használt szelénformák a szelenát illetve szelenit. E két forma fordul elő leggyakrabban a természetben és a növények számára a leginkább hozzáférhető módosulatok, ezzel magyarázható elterjedt alkalmazásuk. Van azonban egy érdekes, állatkísérletekben ígéretesnek tűnő szelénforma, a vörös elemi nanoszelén, melyet növényekben eddig még sohasem vizsgáltak. Dr. Prokisch József révén rendelkezésünkre állt tisztított nanoszelén szuszpenzió, így került kísérleteink homlokterébe. A kísérleteket dohány kallusztenyészetben és a mikrohajtásokból regenerálódó növényekben végeztem. Összehasonlításként a leggyakrabban használt szervetlen szelénformát, nátrium-szelenátot alkalmaztam. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vörös elemi nanoszelén partikulumok képesek bejutni a dohány in vitro szövettenyészetében, s ott a kalluszon át képződő mikrohajtások képződését stimulálta (különösen 50 - 100 mg/l koncentráció tartományban). A képződő mikrohajtások szabályos formájúak voltak normál szöveti szerkezettel, vitrifikáció megjelenése nélkül. Ez azért volt különösen szembetűnő, mivel a kontrol táptalajon a képződött mikrohajtások jelentős része abnormális alakú volt, áttetsző, vizenyős szöveti szerkezetük vitrifikációra utalt. Nanose-nel ellentétben szelenát esetében 10 mg/l koncentrációig indult meg a kalluszosodás, 50-100 mg/l tartomány azonban már gátolta a kalluszképződést. A nanoszelén hatását vizsgálva regenerálódó növényekben azt tapasztaltuk, hogy az főként a gyökérrészben akkumulálódott, ahol extrém magas értékeket tudtunk kimutatni. A hajtásrészben kis mértékben szállítódott fel, amit a transzport index számítása is alátámasztott. A nanoSe-nel szemben a szelenát forma főként hajtásrészben halmozódott fel, s a gyökérben csak kis mennyiség maradt. Az átoltott, regenerálódó hajtástenyészetekre is jellemző volt az a tendencia, amely a kalluszképződésnél is látható volt: e szerint ≥50 mg/l szelenát teljesen megakadályozta a gyökérképződést, a hajtások egy ideig vegetáltak, majd elpusztultak. Ezzel szemben a magas nanoSe tartalom (50-100 mg/l) kifejezetten segítette a gyökérképződés megindulását és a gyökerek frisstömeg gyarapodását is. Feltételezésünk szerint a szelenát és a nanoSe közötti biológiai hatásban tapasztalt különbség a két szelénforma kémiai természetéből adódhat. A szelenát, mint ionos forma bejutva a szövetekbe hamarabb okoz toxikus tüneteket. Ezt támasztotta alá a morfológiai vizsgálataink és a klorofilltartalom méréseink is. Az elemi nanoszelén azonban önmagában indifferens a növény számára. Vizes közegben azonban nagyon lassan ionok válhatnak le felszínükről, így biztosítva egy nagyon alacsony, stimuláló hatású koncentrációt. Összegzésként elmondható, hogy a vörös elemi nanoszelén in vitro dohány tenyészetben sokkal kevésbé toxikus forma, mint a szelenát. Sőt a szelenáttal ellentétesen koncentráció növekedésével kifejezett stimuláló hatást lehetett tapasztalni a kallusz organogenezisben és a gyökérképződésben egyaránt. A nanoszelén e kedvező tulajdonsága különösen szövettenyésztők számára lehetne hasznos a nehezen gyökeresedő, illetve vitrifikálódásra hajlamos növényfajok esetében. Ahhoz, hogy teljesen biztosak legyünk az elemi nanoSe organogenezis serkentő hatásának általános voltáról, további terveink között szerepel más növényfajok kísérletbe vonása is. | hu_HU |
| dc.description.course | Kertészmérnöki szak | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 34 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/117878 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | nanoszelén | hu_HU |
| dc.subject | in vitro dohány tenyészet | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Biotechnológia | hu_HU |
| dc.title | Vörös elemi nanoszelén és nátrium-szelenát biológiai hatásának összehasonlító vizsgálata in vitro dohánytenyészetben | hu_HU |