Vizsgálatunkban a 6-9 éves korú gyermeket nevelő családok szocio-demográfiai és életmód jellemzői, a családi elhízás, valamint a gyermekek napi képernyő előtt eltöltött ideje között kerestünk összefüggést. A statisztikai feldolgozáshoz szükséges adatokat az Európai Unio Horizon 2020 programjának keretében, 6 európai országban végzett tanulmány adatai szolgáltatták. A tanulmányban szereplő adatok antropometriai mérésekből, a családok életmódjára és szociális helyzetére, táplálkozási szokásaira vonatkozó és a család diabetes mellitus iránti veszélyeztetettségére utaló FINDRISC kérdőív kitöltéséből származtak. A vizsgálatok a jobb gazdasági helyzetű országok közül Belgiumban és Finnországban (de itt az összehasonlíthatóság miatt hátrányosabb helyzetű populáció kiválasztása történt), a projekt indulásakor megszorító intézkedések alatt álló Spanyol- és Görögországban, valamint Magyarországon és Bulgáriában zajlottak. A kapott adatokat többféle statisztikai módszerrel elemeztük. A kutatásban összesen 12.280 család és 12.211 gyermek vett részt, akiknek átlagéletkora 8,21 év volt. Megoszlásuk: 6180 lány (51%) és 6031 fiú (49%). A válaszadó gyerekek 47%-a betartja az ajánlott, napi 2 óránál kevesebb képernyő-időt, bár országonként jelentős eltérések mutatkoznak. Kisebb volt a képernyőhasználat ott, ahol az édesanyák a 45-54 éves korcsoportba tartoztak, felsőfokú végzettséggel és normál testtömeg-indexszel rendelkeztek. A magasabb életszínvonal is csökkentette a képernyő előtt töltött idő mértékét. Az egy elhízott szülővel és egy elhízott gyermekkel rendelkező családok aránya a legmagasabb volt Görög- és Spanyolországban és Bulgáriában. Fokozta a családi elhízás esélyét, ha az édesanya 45 éves vagy idősebb volt, illetve alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett. Görög- és Spanyolországban volt a legalacsonyabb a fizikai aktivitás mértéke, ugyanakkor ezekben az országokban jóval kevesebb volt a képernyő előtt eltöltött idő. A magasabb jövedelmű országokban volt a legalacsonyabb a családi elhízás előfordulása és a legmagasabb felsőfokú végzettségű szülők aránya. Kisebb fizikai aktivitás mellett a gyermekek kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt is. A felnőtt válaszadók fizikai aktivitása a gyerekek neme és életkora, valamint képernyő előtt eltöltött ideje között nem találtunk összefüggést. A gyermekek képernyőideje és tápláltsági állapota csak Spanyolországban mutatott szignifikáns összefüggést. Az eredmények megerősítik, hogy célzott beavatkozásokat kell kidolgozni a túlzott képernyő-idő mérséklésére, különösen a kisebb jövedelmű családokra és az alacsonyabb iskolai végzettségű anyákra fókuszálva. In our study, we looked for correlations between the socio-demographic and lifestyle characteristics of families raising children aged 6-9, family obesity, and the amount of time children spent in front of screens each day. The data required for statistical processing were provided by a study conducted in six European countries as part of the European Union's Horizon 2020 program. The data in the study came from anthropometric measurements, the lifestyle and social situation of families, their eating habits, and the FINDRISC questionnaire, which indicates a family's risk of diabetes mellitus. It was performed in countries having better economic conditions (Belgium and Finland). Here, for a better comparison disadvantaged populations were chosen. Other participating countries (Spain and Greece) were under economic restrictions at time of the project-application. Bulgaria and Hungary were also involved in the project. Different statistic models were used to analyze the data. Altogether 12,280 families and 12,211 children participated in the study. Their mean of age was 8,21 year and their distribution was 6180 girls (51%) and 6031 boys (49%). The ratio of children who correspond to the recommendation (daily screen-time less than 2 hours) was 47%. Wide variations were observed between countries. The average of screen-time was less where mothers were between 45-54 years of age, having higher level of education and normal BMI. Higher living standard was associated with lower screen-time. The ratio of families with at least one children and one parents living with obesity was higher in Greece, in Spain and in Bulgaria. The ration of obesity in the family was higher when the mother was above 45 years of age and had lower level of education. The physical activity was the smallest in Greece and Spain, and the shortest screen-time was also registered in these countries. The occurrence of obesity in the family was the lowest in countries having higher income, and having higher ratio of more educated parents. The less was the physical activity, the less was the screen-time. No relation was found between the physical activity of parents and their children, between genders and screen-time. Children's screen time and nutritional status showed a significant correlation only in Spain. Based on the findings, targeted interventions are needed to decrease inappropriate screen-time, with more focus on families with smaller income and on mothers with the lower education level.