Az arthritisek, mint például a RA és a SPA, kapcsolatban állnak az atherosclerosissal, az emelkedett kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint metabolikus változásokkal, dyslipidemiával. Különböző metabolikus faktorok játszanak szerepet az atherosclerosis kialakulásában a gyulladásos reumatológiai kórképekben szenvedő betegek esetében. A betegek gondozása során fontos lenne olyan biomarkereknek vagy biomarker csoportoknak a kiválasztása, amelyek jelezhetnék az alapbetegség gyulladásos aktivitásával vagy tartós betegségfennállással együtt kialakuló cardiovascularis változásokat, lehetőleg a preklinikai fázisban. Ezen célból választottuk kutatásainkban olyan metabolikus markereknek a komplex vizsgálatát, ami ezt célozza a terápiára adott változások követésével együtt. Az értekezés alapjául szolgáló két vizsgálathoz hasonlóan komplex tanulmányok ezidáig nem születettek. Sok paraméter esetében még hiányos vagy ellentmondó eredményeket találni az irodalomban. Például a tofacitinib különböző metabolikus paraméterekre való hatásáról kevesebb tanulmány elérhető, egyes vizsgált paraméterek esetében nem volt az irodalomban fellelhető korábbi adat. Így a további vizsgálatok végzése, esetlegesen jövőbeli metaanalízisekhez való hozzájárulás lehetősége is alátámasztotta a témaválasztást. Az első vizsgálatban az egy éven át tartó anti-TNF (ETN, CZP) terápia vegyes RA-es és SPA-s betegkohorszban szignifikánsan csökkentette a MPO és chemerin szintet, ami viszonylag könnyen elérhető és vizsgálható paraméter lehetne hosszabbtávú követés és nagyobb betegpopuláció esetében is. A második vizsgálatban RA-es betegek körében a 12 hónapon át tartó tofacitinib terápia hatására a TC, HDL, LDL, APOA, APOB, leptin, adipsin és TSP-1 szignifikáns emelkedést, míg az Lp(a), chemerin, PON1 és MPO szint szignifikáns csökkenést mutatott, tehát az előzőekben említett MPO és chemerin szintek itt is hasonló követésre érdemesek. Ugyan a HDL és LDL szint emelkedését már korábban is leírták, több eredmény újdonságnak tekinthető tofacitinib kezelés mellett. A széleskörű korrelációs eredményeket nem részletezve az értekezés mindkét vizsgálat keretén belül bemutat korábbiakban nem közölt összefüggéseket. A vizsgálatok alapján némi óvatossággal megállapítható, hogy különféle korrelációk és összefüggések állhatnak fenn a metabolikus és klinikai paraméterek, illetve a vaszkuláris patofiziológia között, így a lipidek, adipokinek, és egyéb metabolikus paraméterek betegség aktivitással, CRP-nel és ultrahang-alapú technikákkal történő együttes értékelése segíthet kardiovaszkuláris státusz felállításában és monitorozásában a terápia mellett, annak preklinikai vaszkuláris patofiziológiára kifejtett hatásainak monitorozásában és a kardiovaszkuláris terheltség meghatározásában. Tekintettel arra, hogy az általunk választott metabolikus biomarkerek legtöbbje proinflammatorikus és pro-aterogén hatással bír, de nem ismerjük a gyulladásos reumatológiai kórképek patogenezisében való pontos részvételüket, azok helyét, időpontját illetve bekapcsolódásukat a betegségekhez társuló korai akcelerált arteriosclerosisba, nagyon nehéz optimális biomarkert kiválasztani. Valószínűleg egy biomarker mintázat meghatározása lehet ebben a segítségünkre a későbbiekben, amihez további nagyobb mintaszámú, kiterjesztett vizsgálatok elvégzése indokolt.

Arthritides, such as RA and AS, have been associated with atherosclerosis, increased cardiovascular morbidity and mortality, metabolic changes and dyslipidemia. In patients with inflammatory rheumatic diseases different metabolic factors play a role in the development of atherosclerosis. In the everyday patient care it would be important to select biomarkers or biomarker groups that could indicate cardiovascular changes occuring together with the inflammatory activity of the underlying disease or persistent disease, preferably in the preclinical phase. For this purpose, while also monitoring the changes during the therapy, we have choosen the complex assessment of different metabolic markers. No similarly complex studies have been published to this point in time. In case of many parameters, missing data or contradictory results can be found in the literature. For example, there are fewer studies available on the effects of tofacitinib on various metabolic parameters, and for some of the investigated parameters there was no previous data to be found in the literature. Therefore, conducting further studies and possibly contributing to future metaanalysis supported the topic selection. In the first presented study, one year of anti-TNF therapy (ETN, CZP) significantly reduced MPO and chemerin levels in a mixed RA and AS patient cohort. These parameters could be relatively easily accessible and testable for a longer follow-up and a larger patient population. In the second study, twelve months of tofacitinib therapy among RA patients resulted in a significant increase in TC, HDL, LDL, APOA, APOB, leptin, adipsin and TSP-1 levels, while Lp(a), chemerin, PON1 and MPO levels showed a significant decrease. Therefore, the previously mentioned MPO and chemerin levels may be worthy of similar follow-up here as well. Although the increase in HDL and LDL levels has already been reported, several presented results with tofacitinib can be considered new. Without detailing our extensive correlation results, the thesis presents previously unpublished correlations within both studies. Based on these studies, it can be cautiosly concluded that various correlations and associations may exist between metabolic parameters and clinical parameters and vascular pathophysiology, thus the joint evaluation of lipids, adipokines and other metabolic parameters with disease activity, CRP and ultrasound-based techniques can help in establishing and monitoring cardiovascular status during therapy, as well as monitoring the effects of therapy on preclinical vascular pathophysiology, and determining cardiovascular burden. Considering that most of the metabolic biomarkers we have chosen have proinflammatory and proatherogenic effect, but their exact participation in the pathogenesis of inflammatory rheumatological diseases, their location, time and involvement in the early accelerated arteriosclerosis associated with the diseases is not known, it is very difficult to select an optimal biomarker. The determination of a biomarker pattern may probably be helpful in this regard for which performance of further studies with a larger number of patients is recommended.