JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

Abstract

Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.