Belvíz veszélyeztetettség térképezése nyírségi mintaterületen
Absztrakt
A globális klímaváltozás következtésben egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek Magyarországon, mint a belvíz, valamint az aszály. A hazai mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell, ezekhez a magváltozott környezeti feltételekhez. Ezért választottam dolgozatom témájául a szántóföldi területek belvíz által veszélyeztetettségének vizsgálatát, egy nyírségi mintaterületen bemutatva azt.
Munkám során először a témához tartozó szakirodalmakat ismertettem, nagy vonalakban a klímaváltozást, a belvíz fogalmát, annak kialakulását, típusait. Bővebben ismertettem a belvíztérképek készítésének hagyományos módjait, valamint a távérzékelés fogalmát, tipusit illetve a dolgozat során használt LiDAR felmérésjellemzőit és a digitális domborzatmodellek készítésének jellemzőit, típusait.
A kutatást a GINOP-2.1.1-15-2015-00149 pályázat keretében végeztük. A projekt során egy fermentlé és víztakarékos öntözési rendszer kidolgozására kerül sor egy kb. 28 ha-os legelőn és egy közel 85 ha-os szántón. A területekre jellemző, hogy nitrtátérzékenyek, így megkülönböztetett figyelemmel bír a technológia kidolgozása. A továbbiakban bemutattam a vizsgált mintaterület elhelyezkedését, jellemeztem az éghajlatát, a földhasználatát, talajtípusát, vízrajzát
A továbbiakban bemutattam a csapadék és dombozatadatok feldolgozásának folyamatait. A mintaterületről légi LiDAR rendszer segítségével felmérés készült, amely segítségével centiméter pontos domborzati, illetve felszín adatok gyűjthetők. Ezeknek az adatoknak a segítségével digitális domborzatmodell készült a területről, ENVI LiDAR, valamint Surfer 13 programok segítségével. Majd a talajvízmélységi adatok alapján ArcGIS program segítségével elkészültek a belvízveszélyeztetettségi térképek, amelyek kiértékelésre kerültek. A vizsgálati időszakban (2010-2019) mért csapadékadatok is elemzésre kerültek, amelyeket az Európai Aszályközpont adatbázisából töltöttem le, majd grafikonon ábrázoltam őket. Az eredményeim alapján megállapítottam, hogy a dombozatmodellek, talajvízadatok valamint a csapadékadatok segítségével pontosabb belvíztérképek készíthetőek.