Bevezetés: A rövidlátás prevalenciája az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő tendenciát mutat hazánkban és világszerte is, ami a jövőre nézve jelentős közegészségügyi következményekkel járhat. A genetikai tényezők mellett a modern életstílus, többek között a hosszas képernyőhasználat és a csökkent szabadtéri aktivitás is hozzájárul a myopia kialakulásához. Célkitűzés: Célunk az elektronikus eszközhasználati szokások és a rövidlátás gyakoriságának felmérése volt a 10-15 éves diákok és a 20-25 éves egyetemisták körében, összefüggést keresve az egyre fiatalabb korban megjelenő digitális eszközhasználat és a fénytörési hibák között. Módszerek: A Z generációból 90, az alfa generációból pedig 71 diák adatait gyűjtöttük össze. A kérdések kitértek az esetleges látóélesség csökkenésére, a szemüveghasználatra, az elektronikus eszközök típusára és napi használati idejére, a rövidlátás egyéb rizikófaktoraira és a kék fény okozta szempanaszokra is. Eredmények: Az alfa generáció diákjai közül 38% (27 fő), míg a Z generáció tagjai közül 67% (60 fő) panaszkodott homályos látásról. Az iskolások 27%-a (19 fő), az egyetemisták 52%-a (47 fő) viselt szemüveget vagy kontaktlencsét, előbbi korosztály 63%-a, utóbbi 88%-a mínuszos lencsét hordott. Közülük 21% (3 fő) illetve 32% (15 fő) igényelt 4 dioptriát meghaladó mínuszos korrekciót. A Z generációból 3 fő 6 dioptriát is meghaladó korrekciót igényelt. A fiatalabb korosztály 59%-a, az egyetemisták 81%-a tapasztalt szemészeti panaszokat hosszas eszközhasználat után, leggyakrabban fejfájást és könnyezést. Az egyetemisták főként okostelefont és laptopot használtak, 41%-uk (37 fő) átlagosan napi 7 óránál is többet. A fiatalabb korosztály elsősorban televíziót és okostelefont használt, 69%-uk napi több mint 3 órát, 22%-uk pedig napi 5 óránál is többet. Az okostelefon használatának előfordulása már az általános iskolában elérte a 97%-ot. Mindkét korosztály többsége tisztában volt a kék fény káros hatásaival, azonban az iskolás diákok 59%-a (42 fő) semmilyen megelőzési módszert nem alkalmazott. Habár a fiatalabb generáció összességében több időt töltött a szabadban, 39%-uk kevesebb mint 2 órát. Következtetések: A kutatás eredményei alátámasztják a túlzott elektronikus eszközhasználat és a rövidlátás gyakorisága közötti összefüggést. A digitális eszközök hatásain kívül a rövidlátás számos egyéb rizikófaktora is jelentős mértékben jelen van mindkét generációban.