The most important aim of this study is to give a brief overview on the internationalisation of the Hungarian higher education system. The European policies and programmes that are significant in the internationalisation of Hungarian higher education will be explained herein. The national agency for internationalisation and its programmes with a special emphasis on its flagship programme, the Stipendium Hungaricum Scholarship programme will be described. With the help of statistical databases from the Education Office, and Tempus Public Foundation (TPF), significant trends will be analysed based on the most updated data in the field of incoming and outgoing student mobility. We will also use the Hungarian subsample (N= 7547) form the Eurostudent VII database, and discuss study mobility experiences of both domestic and international students from several aspects; demographics, transition and access, types and modes of study and socio-economic background. We will also provide international comparison from some aspects. Our findings confirm the results about the unbalanced nature of inbound and outbound mobility and the existing differences in the field of access.

A tanulmány célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesedésének folyamatát. A jelenség alaposabb megértéséhez az európai oktatási célkitűzéseket és programokat tekintjük át a tanulmány első részében, majd ezeknek a területeknek a magyar aspektusait is megvizsgáljuk – különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra. A nemzetköziesedés legfontosabb trendjeit az Oktatási Hivatal és a Tempus Közalapítvány statisztikai adataival illusztráljuk – kitérve a mobilitás mindkét irányára. Az Eurostudent VII. adatbázis magyarországi almintájának segítségével (N = 7547) áttekintjük a hallgatók mobilitási tapasztalatait a demográfiai jellemzőik, a felsőoktásba való bekerülésük körülményeik, a tudományterületük, képzési szintjük és más háttérváltozóik mentén. Bizonyos vizsgált területek esetén a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk meg. Eredményeink megerősítik, hogy a kimenő és a bejövő mobilitás trendjei nem illeszkednek egymáshoz, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés beágyazott az egyenlőtlenségekbe.