Ideális testek, avagy a testet öltött ideálok A testképzavarok az orvostudományban
Ideális testek, avagy a testet öltött ideálok A testképzavarok az orvostudományban
Dátum
Szerzők
Szentgyörgyvölgyi, Renáta
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Minden kornak megvolt a maga „divatos” betegsége, melyek egyfajta
indikátorként, az adott korra jellemző társadalmi problémákat jelezték, rájuk válaszként
alakultak ki. Jelenleg az evészavarok sokoldalúvá válása (különösen a női
populációban) és az újabb, inkább a testképzavarok irányába tendáló betegségek
megjelenése jellemző. Ezek az újonnan felbukkanó zavarok az okai, hogy az utóbbi
időben a testképzavaros kórképek gyakorisági mutatóiban a nemek közötti különbség
csökkenő tendenciát mutat, tehát a férfiak határozott felzárkózása figyelhető meg.
Mindezek mellett egyre gyakoribb azon szubklinikai zavarok előfordulása, amik ugyan
nem illeszthetők be egyetlen diagnosztikai kritériumrendszerbe sem, betegségként
egyelőre még nem definiálhatók, mégis a személy életminőségét jelentős mértékben
csökkentik.
Mielőtt belekezdenék a téma kifejtésébe, nem árt tisztázni, hogy mit is értünk
testképzavarral összefüggő rendellenesség alatt. Véleményem szerint Ujfalussy
Dorottya Júlia által megfogalmazott definíció ad erről a legpontosabb képet: „Minden
olyan viselkedészavart ide sorolunk, amelyben a páciens nem tudja helyesen megítélni
saját testét, illetve azt, hogy mi a normális, hanem abbeli igyekezetében, hogy egy
természetellenes ideálhoz hasonlítson, egészségére ártalmas szokásokat vesz fel.
Minden ilyen zavarra jellemző a megszállottság és a kényszeresség, a szociális
elszigetelődés, ráadásul fokozott megfelelési vágy, illetve beteges lelkifurdalás
jelentkezik a hibás viselkedés elhagyása esetén.”
A testképzavaros kórképek korunk eddig megoldatlan orvosi, illetve
népegészségügyi problémái. Az utóbbi években hatalmas érdeklődés övezte őket mind a
laikus, mind a szakmabeli emberek részéről. Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne
hallanánk róluk a tömegtájékoztatáson keresztül, s a tudományos cikkek publikálása is
folyamatosan és rohamtempóban bővül.
Előtérbe kerülésük több okra vezethető vissza. Az egyik okot nagy gyakoriságuk
adja: az evészavaros kórképek, mint az anorexia vagy a bulimia prevalenciája 2-3%.
Másrészt folyamatosan növekszik a morbiditásuk: a bulimiában például ma már több
beteget tartanak számon, mint az anorexiában, pedig a kórkép csak néhány évtizedes
múltra tekint vissza. Harmadrészt minduntalan újabb és újabb formák jelennek meg és
terjednek el, amiben a jelen fogyasztói társadalom nagy segítségükre van. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeknek a kórképeknek a mortalitása meglehetősen
magas (az anorexiáé a betegségkezdet után egy évtizeddel 8% körüli). Ilyen szempontból a pszichológiai betegségek között az első helyen állnak.
Leírás
Kulcsszavak
testképzavar, anorexia nervosa, bulimia nervosa, izomdisztrófia, testdiszmorfiás zavar, Adonisz-komplex, apotemnofília