Az erkölcsi károk megtérítése Magyarországon
Az erkölcsi károk megtérítése Magyarországon
Dátum
2010-05-29T07:58:36Z
Szerzők
Kozma, Ferencné
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
„Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelke kárt szenved?”
(Máté evangéliuma (16.26))
Lehet e orvosolni azt a fájdalmat, amit az ember személyiségének megsértése okoz? Meg lehet e határozni pénzösszegben az elveszett életörömöket? Ezek a kérdések a polgári jogi kártérítés témakörében vissza- visszatérő problémaként jelentkezik valamennyi állam joggyakorlatában. A polgári jog a vagyoni jog mellett, a személyi jogokat is szabályozási körébe vonta. A jogintézmény kapcsán jelentkező fogalmi és értelmezési nehézségek a modern polgári jogban sokszínű és egyedi megoldások megalkotására sarkallták az államokat.
Az elműt évek bírói gyakorlata még mindig csak részleteiben alakított ki egységes szempontot a nem vagyoni kártérítés két fő kérdése – a jogalap és az összegszerűség vonatkozásában.
Dolgozatomban az erkölcsi kártérítés fejlődését, az aktuális részproblémák egy részének bemutatásával a főbb jellemzőket kívánom kiemelni. A dolgozat első részében az erkölcsi kár meghatározásával, majd a morális kártérítés fejlődésével, a személyiségi joggal, a nem vagyoni kár módjával és mértékével foglalkozom. Végezetül a hozzátartozói igényekkel, és az un. másodlagos áldozatokkal, valamint a sérelemdíj témakörével.
A várva várt új Ptk. sokat fog segíteni a bírói gyakorlatban, de ez sem jelent teljes körű megoldást. Olyan jogintézményről van szó, mely a társadalom változásával, a személyiségi jog változásával folyamatos mozgásban, változásban van, és ezt csak a bírói gyakorlat során - amikor is feladva az írott joghoz való merev alkalmazkodást – esetről esetre formálni, igazítani kell a sérelemdíj szabályait.
Leírás
Kulcsszavak
nem vagyoni kár