Élőhelyfejlesztés a Debreceni Erdőspusztán és hatása a vadállományra
Élőhelyfejlesztés a Debreceni Erdőspusztán és hatása a vadállományra
Fájlok
Dátum
2007-10-01T12:06:03Z
Szerzők
Hegymegi, Ferenc
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatomban az élőhelyfejlesztést mutatom be erdei élőhelyen és annak hatását a vadállományra. A tanulmányozás illetve illusztrálás helyszíne a Debreceni Erdőspuszta, és az ott működő három vadgazdálkodási egység, melyek közel 12000 ha-on gazdálkodnak.
Az üzemtervi időszak kezdetétől az egész erdőspuszta területén az apróvad állomány csökken, a nagyvadállomány nagymértékben növekszik. A vadászterületek apróvadas területekből átalakulnak nagyvadas területekké. Ezért a vadgazda elsődleges szempontja, egy jó minőségű és kellő mennyiségű vadállomány kialakítása, melyet elsősorban a terület nyugalmának biztosításával, illetve a vadállomány élőhelyének fejlesztésével, vadföldek kialakításával, vadgazdálkodási és vadászati berendezések létrehozásával, a keletkező vadkár mérséklése illetve kezelhetősége
A vadföld-gazdálkodás nélküli vadgazdálkodás esetén a vadak szinte teljes táplálék szükségletüket az újulatok, a telepítések csipkedésével, károsításával elégítik ki, míg a vadföld-gazdálkodás esetén a hasznos kultúrák károsítása másodlagos, hiszen a vadföldek könnyen hozzáférhető takarmányt jelentenek. Az erdőgazdálkodási munkák során a megfelelő elegyes állományok kialakításával, az edőnevelésben alkalmazott technológiákkal, a több szintű erdőszegélyek kialakításával a biodiverzitás növelhető. Mindez természetesen a vadállomány mennyiségi, és minőségi fejlődését is eredményezi, ha a vadgazda kellő figyelemmel végzi a selejtezést, az állomány szabályozását. Azt gondolom, hogy jól érzékelhetően tudom illusztrálni azt a folyamatot, illetve kitűzött célt, mely szerint a vadállomány mennyiségi és minőségi fejlődése elérhető.
Ezen erőfeszítések eredményeként a vadásztársaságok kiegyensúlyozottan tudnak együttműködni a vadgazdálkodás valamennyi résztvevőjével (földtulajdonosokkal, vadászati és természetvédelmi hatóságokkal, erdészeti hivatallal és a vadásztársaság tagjaival). Ha nem fordítanak kellő figyelmet az élőhely javításra (lásd Egyetértés Vt.). A vadállomány mennyisége és minősége alacsony, és külső-belső feszültségek lépnek fel (alacsony pénzügyi bevétel → magas tagdíj, kevesebb vadászati lehetőség, vadkár).
Dolgozatomból azt a következtetést tudjuk levonni, hogy jó minőségű vadföld gazdálkodással és intenzív vadtakarmányozással a környezet vadeltartó képessége növelhető, ezáltal a vadállomány mennyisége és minősége is növelhető, az esetlegesen keletkező vadkár mérséklése mellett.
Leírás
Kulcsszavak
vadásztársaság, élőhelyfejlesztés, állatállomány, természetvédelem