Szakdolgozatom témájául az elmúlt évtizedben különösen nagy „ismertségre” szert tett jogállamisági eljárás bemutatását választottam, annak hátterével, valamint a hozzá kapcsolódó főként politikai történésekkel együtt. A téma érdekessége – azon kívül, hogy az aktuálpolitika részeként napi szinten jelen van mindannyiunk életében – egyrészt az, hogy az eljárás lefolytatására az Európai Unió történetében korábban még nem volt példa, majd pedig kis különbséggel – egy éven belül – két országgal szemben is annak megindítását kezdeményezték az uniós intézmények, másrészt pedig a személyes érintettségünk, ugyanis Lengyelország mellett hazánk volt a másik tagállam, akivel szemben az eljárás megindult. Bár politikai irányultságtól függően eltérő színezetűek a híradások, minden magára valamit is adó médium általában vezető hírként foglalkozik a Magyarország ellen megindított jogállamisági eljárással. Mindenki hozzászól a témához, mindenkinek van róla véleménye, azonban szinte biztos, hogy ha rákérdeznénk az utca emberére, hogy mit is jelent ez a mostanában módfelett „divatos”, kis túlzással lassan közhellyé váló fogalom, csak kevés értékelhető és még kevesebb helyes választ kapnánk. Ezen azonban egyáltalán nem lehet csodálkozni - mert bár a „csapból is ez folyik” - a jogállamiság fogalmát megadni sokkal nehezebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Ennek értelmében elsőként magát a jogállamiság fogalmát próbálom alaposabban megismer(tet)ni az olvasóval. A dolgozat további részében pedig a jogállamiság védelmére az Unió részéről kidolgozott mechanizmusok kerülnek bemutatásra.