A broiler csirke és a pecsenyekacsa ileális aminosav-emésztőképességének összehasonlítása

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorDublecz, Fanni
dc.contributor.authorBustyaházai, László
dc.contributor.authorPócza, Szabolcs
dc.contributor.authorTakaró, Viktória
dc.contributor.authorHusvéth, Ferenc
dc.contributor.authorPál, László
dc.contributor.authorMárton, Alíz
dc.contributor.authorSuch, Nikoletta
dc.contributor.authorKoltay, Ilona Anna
dc.contributor.authorDublecz, Károly
dc.contributor.statusPhD hallgatóhu_HU
dc.contributor.statusegyetemi oktató, kutatóhu_HU
dc.coverage.temporal2020.04.30.hu_HU
dc.date.accessioned2021-06-17T08:45:23Z
dc.date.available2021-06-17T08:45:23Z
dc.description.abstractA jelenlegi takarmányozási gyakorlatban általában a tyúk fajjal meghatározott aminosav emészthetőségi értékeket használják a kacsatápok összeállítása során. A fajok közötti emésztés-élettani különbségeket vizsgáló legújabb kutatások azonban nem támasztják alá azt, hogy a broiler csirkére vonatkozó adatok megfelelő pontosságúak lennének a kacsatápok összeállítása során. Ezért kísérletünk célja a broiler csirke és pecsenyekacsa látszólagos ileális aminosav emésztőképességének összehasonlítása volt. A 10-10 db broiler csirkét és pecsenyekacsát 28-35 napos kor közötti időszakban egyedi ketrecekben helyeztük el. Az állatok kukorica, búza és extrahált szójadara alapú kísérleti tápokat fogyasztottak, mely fedezte mindkét faj szükségleti értékeit. A tápokhoz 0,5%-ban TiO2 jelzőanyagot keverünk, az állatokat ad libitum takarmányoztuk. A 35. életnapon elvégeztük az ileális mintavételezést. Az aminosavak-emészthetősége az indikátor-módszer segítségével, a táp és a béltartalom TiO2-tartalma alapján került kiszámításra. A csirke esetében,- egy kivétellel, mindegyik aminosav esetén szignifikánsan magasabb emészthetőséget tapasztaltunk, mint a kacsánál. Az értékek csirkénél 81,1- 96,1%, a kacsánál 63,4-88,1 % között alakultak. Az esszenciális aminosavakat emészthetőségük szerint csökkenő sorrendbe rendezve, az első 4 aminosav sorrendje hasonlóan alakult a fajok között. A fajok eltérő aminosav-emésztési hatékonysága miatt lényeges lenne, hogy a kacsatápok receptúrázása során, a kacsa fajra vonatkozó értékeket használjuk, a broiler csirkére meghatározott emészthetőségi értékek helyett.hu_HU
dc.format.extent6hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/311233
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectbroilerhu_HU
dc.subjectpecsenyekacsahu_HU
dc.subjecttakarmányozáshu_HU
dc.subjectemészthetőséghu_HU
dc.subjectaminosavhu_HU
dc.subject.disciplinetudományterületek::állattenyésztési tudományokhu_HU
dc.titleA broiler csirke és a pecsenyekacsa ileális aminosav-emésztőképességének összehasonlításahu_HU
dc.typekonferencia kiadványhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Festetics DI