Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére 1.
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
The effects of different N, P and K supply levels and their combinations on the development, yield and N-uptake of an established all-grass sward were examined in the 28th year of a long-term fertilization experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, super phosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2001, however, the area had a satisfactory amount of 621 mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows: 1. Grass herbage had a very favourable wet year in 2001 with over 700 mm rainfall during the total vegetation period. The hay yield of unfertilised control plots was by the 1st cut 1.7 t/ha, by the 2nd cut 1.2 t/ha, while the N3P3K3 treatment gave 8.8 t/ha and 4.2 t/ha resp., so NPK fertilization increased the air-dried hay yield from 3 t/ha to 13 t/ha (1st+2nd cuts together). 2. The N-requirement of the young grass was moderate while the P-response significant by the 1st cut. The optimum P-supply was at the 150 mg/kg ammonium lactate soluble AL-P2O5 in the plow layer. There were no K-responses on this soil with 135 mg/kg AL-K2O values. 3. There were no P responses any more by the 2nd cut even on the low P-supply soil, with 66 mg/kg AL-P2O5 value, while the applied N increased the hay yield 4 times. The optimum N content in the hay, leading to maximum yield, amounted 2% by the 1st cut and 2.5-3.0% at the 2nd cut. Applied N decreased air-dried content at the 1st cut from 33% to 31%, at the 2nd cut from 27% to 21%. 4. On the soil, well supplied with PK, the 100 kg/ha/yr N treatment gave the maximum hay surpluses: at the 1st cut 61 kg, at the 2nd cut 14 kg, that is a total of 75 kg hay/kg N applied. The 200 kg/ha/yr plots yielded 43 kg, 300 kg/ha/yr yielded 34 kg hay/kg N applied. The primary sward hay had 0.34% NO3-N in the 300 kg/ha/yr treatment, which was over the allowable 1.25% NO3-N limit for animal foodstuff. The NO3-N content in the N-control plots amounted 0.06%, in the 100 kg/ha/yr treatment 0.10%, in the 200 kg/ha/yr treatment 0.22%. At the 2nd cut the hay had generally, half as high NO3-N content as in the 1st cut hay in all treatments. 5. The apparent recovery of applied N, using difference method, was even more than 100% on the well supplied with PK soil suggesting that in these instances grass herbage could make a good use of soil NO3-N pool accumulated in soil during the previous period and not used by the crops.
Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és N-felvételére. Termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N x 4P x 4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2001. évben azonban kielégítő 621 mm csapadék hullott, és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg/ha vetőmaggal. Főbb eredményeink: 1. Vetéstől az 1. kaszálásig, 2001. 05. 23-ig összesen 391 mm csapadék hullott a 8 hónap alatt. A 2. kaszálás október 9-én történt, a közel 4,5 hónapos periódus alatt újabb 368 mm eső esett. A kedvező csapadékellátás nyomán az abszolút kontroll parcellák szénatermése az 1. kaszálással 1,7 t/ha-ról 8,8 t/ha-ra, a 2. kaszálással 1,2 t/ha-ról 4,2 t/ha-ra, az 1+2. kaszálás éves szénahozama 3 t/ha-ról 13 t/ha-ra nőtt az N3P3K3 kezelésekben. 2. A fiatal állomány N-igénye még mérsékelt, míg P-igénye erőteljes. A jobb kezdeti fejlődés segítése céljából a gyep telepítése előtt célszerű a talajt a „közepes” P-ellátottsági szintre feltölteni. E termőhelyen a 150 mg/kg körüli AL-P2O5 tartalom tekinthető elérendő célnak. Idővel a gyep P-igénye csökkent, míg N-igénye emelkedett. K-hatások nem jelentkeztek ezen a 135 mg/kg AL-K2O ellátottságú termőhelyen. 3. A 2. kaszálás idején P-hatásokat már nem kaptunk, a füvek kielégítették P-igényüket a 28 éve P-ral nem trágyázott, 66 mg/kg AL-P2O5 „gyenge” ellátottságúnak minősített talajon is. Termés a N-adag függvénye volt, mely a szénahozamokat megnégyszerezte. Az 1. kaszálásnál a 100 kg/ha, a 2. kaszálásnál a 200 kg/ha/év N-adag bizonyult előnyösnek. A 2. kaszálás kisebb termést, de N-ben gazdagabb szénát eredményezett. A széna kielégítően ellátottnak tekinthető N-ben, ha az anyaszéna N-tartalma a 2%-ot, a sarjúszéna N-tartalma a 2,5-3,0%-ot eléri. A gyep légszáraz-anyag tartalmát a N-trágyázás az 1. kaszálásnál 33%-ról 31%-ra, a 2. kaszálásnál 27%-ról 21%-ra csökkentette. 4. A PK-val kielégítően ellátott talajon a 100 kg/ha/év N-adag adta a maximális szénatöbbletet: az 1. kaszálással 61 kg, a 2. kaszálással 14 kg, azaz összesen 75 kg széna/kg N-re. A 200 kg/ha/év N 43 kg, a 300 kg/ha/év N 34 kg többletszénát eredményezett minden kg N-re. A 300 kg/ha/év N-adagnál az anyaszéna NO3-N tartalma 0,34%-ot ért el, túllépve a megengedett 0,25%-os koncentrációt. A kontrollon 0,06, N 100 kg/ha/év kezelésben 0,10, N 200 kg/ha/év kezelésben 0,22%-ot mértünk. A 2. kaszálásnál a sarjúszéna NO3-N készlete átlagosan felére csökkent az egyes kezelésekben. 5. A különbség-módszerrel számított N-hasznosulás a PK elemekkel is kielégítően ellátott kezelésekben meghaladta a 100%-ot. Ez visszavezethető a nagyobb termések fokozott N-felvételére a talaj NO3-N készletének rovására, melyet a korábbi évek túltrágyázása eredményezett.