A jogi személyek büntetőjogi felelőssége

Dátum
2009-01-28T16:16:46Z
Szerzők
Kovács, Zsuzsa Gyöngyvér
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Dolgozatom a bevezető megjegyzéseken és a záró gondolatokon kívül négy fejezetet tartalmaz. A társaságok büntetőjogi felelősségének történeti áttekintését, a hatályos magyar szabályozást, a nemzetközi dokumentumok előírásait, valamint más államok rendelkezését. Munkámhoz két táblázatot csatoltam: egyet a szervezeti felelősség mellett és az ellen felhozható érvekről, illetve egy nemzetközi összehasonlítást tartalmazó táblázatot. Dolgozatomat a felhasznált irodalom jegyzékével zártam. A kutatás eredményéről elmondható, hogy a nemzetközi dokumentumok egységesek abban a tekintetben, hogy a felelősségre vonás nemcsak a büntetőjog keretein belül történhet, fő, hogy a szankció hatékony, arányos és elrettentő legyen. A jogforrások gyakran a szankciók széles tárházát kínálják az államoknak. Az államok gyakorlata igen eltérő e tárgykörben, főként az angolszász államok bírnak nagy hagyományokkal, a kontinentális államok nehezebben tudtak alkalmazkodni a megváltozott elvárásokhoz. Magyarországon még gyerekcipőben jár a jogi személyek büntetőjogi felelősségének szabályozása. Álláspontom szerint érvényesíteni kell a büntetőjog azon klasszikus alapelvét, hogy a büntetőjogi szankció csak ultima ratio, „végső megoldás”.
Leírás
Kulcsszavak
jogi személyiség, büntetőjogi felelősségre vonás feltételei, alkalmazható szankciók köre, szervezeti felelősség, klasszikus büntetőjogi alapelvek áttörése
Forrás