A diplomamunkám során az Alkalmazott Kémiai Tanszéken fejlesztett nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás módszer validálásával, és humán eredetű vérszérumok aminosav tartalmának meghatározásával foglalkoztam. Első feladatom volt a módszer validálása, amely során vizsgáltam a módszer szelektivitásását, linearitását, pontosságát, reprodukálhatóságát, zavartűrését, és a minták stabilitását. A módszerrel az arginin, ADMA, SDMA, és a belső standardként használt homoarginin is alapvonalig elváló, szimmetrikus csúcsokat adott. A szérumminta egyéb komponensei nem zavarták az elválasztást, tehát a módszert szelektív a vizsgált anyagokra. Törzsoldatok segítségével felvettem minden komponens kalibrációs egyenesét, és meghatároztam, hogy a detektor jele argininre 2,00-250,00 μM, ADMA esetén 0,02-3,00 μM, SDMA esetén 0,02-3,00 μM lineáris. Vizsgáltam a napon belüli pontosságot, ekkor a RSD argininre 0,47%, ADMA-re 3,13%, és SDMA-re 2,26%. A napok közötti pontosság vizsgálatakor pedig argininre 0,08%, ADMA 4,69%, és SDMA esetében 2,90% RSD értékeket kaptam. A módszer pontossága megfelel a validálási tervben meghatározott értéknek. A reprodukálhatóság meghatározásakor a 12 mintából kapott koncentráció értékek relatív standard devianciája argininre 1,99%, ADMA-ra 3,34%, SDMA-ra 3,09%. Tehát a módszer reprodukálhatósága teljesíti a validálási tervben megfogalmazott követelményeket. A stabilitás vizsgálat alapján megállapítható, hogy a módszerrel a frissen készített minta 12 órán belül minimális veszteséggel elemezhető.
A mérési eredmények alapján a módszer robusztus, a kolonna hőmérsékletének, az eluens pH-jának és az eluens áramlási sebességének kisebb változtatása a vizsgált kromatográfiás csúcs fontosabb jellemzőit nem befolyásolja, míg az eluens összetételének már kisebb változtatása is nagymértékben megváltoztatja a kromatográfiás csúcs retenciós idejét. Megállapítottam, hogy egy kolonnával ~110 szérummintát elemezhetünk. A második feladatom volt vérszérumok arginin, asszimetrikus-dimetilarginin, és a szimmetrikus-dimetilarginin koncentrációinak meghatározása. A szérummintákban az Arg koncentrációja 3,830-188,068 μM, az ADMA koncentrációja 0,087-2,361 μM, a SDMA koncentrációja pedig 0,017-2,075 μM között változott. A mérési eredményekből megállapítottuk, hogy az endotél diszfunkciót is jelző ADMA fontos noninvazív teszter lehet annak a felmérésében, hogy szükséges-e elektív koronarográfia az akut koronária szindrómában szenvedő betegeknél.