Célját tekintve a szakdolgozat, az online sajtón keresztül megvalósított személyiségi jogsértések szankcionálásának bemutatására, valamint a problémás kérdések feltárására tesz kísérletet. A személyiségi jogsértés ugyanis a polgári jog egyik gyorsan változó területe, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy absztrakt jogi eszközökkel szankcionálja a személyiséget ért immateriális jogsértéseket. A témaválasztás aktualitásának alapja, hogy a médiajogban és a polgári jogban zajlott változások óta elegendő idő eltelt ahhoz, hogy értékelni tudjuk a kialakított szabályok gyakorlatban való működését. Az online sajtón keresztül megvalósított személyiségi jogsértések többszörösen is ingoványos talajra vezették ugyanis a judikatúrát. Ennek megfelelően olyan szabályozási környezetet kellett kialakítani, amely felveszi a versenyt az internet adta interaktivitással, illetve kellő védelmet nyújt a személyiségi jogsértésekkel szemben is. A szakdolgozatban az alapfogalmak tisztázása, és a hatályos jogszabályi keret bemutatását követően az elektronikus sajtó jellegzetességeinek vizsgálatára, valamint a nyomtatott sajtóval való összevetésére kerül sor azon jellemzők mentén, amelyek a személyiségi jogsértések szankcionálása során relevanciával bírnak. Ennek keretében kirajzolódik, hogy a személyiségi jogvédelem szankciói közül melyek alkalmazhatóak, valamint melyek azok, amelyek a nyomtatott sajtótól való eltérések miatt nehezen átültethetőek. A személyiségi jogvédelem képében olyan jogintézményről lévén szó, amelyben a széles keretek között megszabott szabályozás miatt a bírói gyakorlat jogfejlesztő tevékenységének jelentős szerepe van, értékeléséhez a jogalkotás és a jogalkalmazás együttes értelmezésére volt szükség. Ennek megfelelően feldolgozásra kerültek az online sajtót érintő személyiségi jogi perekben az elmúlt hat évben közzétett releváns ítéletek is.