Az egyházi iskolák rekrutációjának és eredményességének kérdése a nemzetközi szakirodalom sokat vitatott, bonyolult témája. Általában elmondható a nem állami szektorról, hogy az eltérő történelmi hagyományok miatt országonként jelentős diverzitást mutatnak mind funkciójukban, mind eredményességükben (Bertola & Checchi 2013). Nincs ez másképp az egyházi iskolák esetén sem. Hazánkban is időről időre felmerülő kérdés az egyházi iskolák eredményességének kérdése. Az egyházi iskolák száma a rendszerváltást követően komoly növekedésnek indult, melyben egy erőteljes lökéshullámot jelentett, amikor 2010. évi LXII. törvény lehetőséget biztosított az önkormányzatok számára, hogy az iskolák fenntartását az egyházak kezébe adják. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezen átalakítások, hogyan befolyásolták az egyházi szektor eredményességét. Hiszen korábbi kutatásokból tudjuk (Pusztai 2004, Imre 2005, Neuwirth 2005), hogy bizonyos objektív mutatók terén korábban kifejezetten jól teljesítettek. Fontos kérdés lehet, hogy az iskolaátadások vajon a jobb teljesítményű iskolákra irányultak, vagy, ahogy a fenntartókkal készített korábbi eredményeink mutatják (Morvai 2014a, Morvai & Sebestyén 2014), inkább a hátrányosabb helyzetű területek felé és a szakképzés irányába nyitottak. Jelen értekezésben arra vállalkozunk, hogy feltérképezzünk a magyar oktatási rendszer különböző fenntartói szektoraiban tanuló szakközépiskolások és gimnazisták eredményességét, külön figyelmet fordítva az egyházi szektorra, azon belül is szétválasztva a 2010-ben már egyházi vagy csak azután egyházivá váló intézményeket. Kutatásunkhoz az Országos kompetenciamérés 2014-es tanulói, telephelyi és intézményi adatbázisát használtuk. A vizsgálatok során kereszttáblákat, varianciaanalíziseket, klaszteranalíziseket, lineáris és logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk. A vizsgálatok függő változóit a matematika és szövegértés kompetenciamérési pontszámok, a kiemelkedő extrakurrikuláris aktivitás, a diplomaszerzési aspiráció, a család kulturális tőkéjével kontrollált matematika és szövegértés eredmények jelentették. Az eredményesség mind a szakközépiskolások, mind a gimnazisták esetén nagy szórást mutatott, valamelyest nagyobb arányban volt kimutatható a régi egyházi szektor eredményessége, mint az állami szektoré. Az új egyházi szektor azonban jelentős lemaradást mutat. A kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a teljes minta, a régi egyházi és az új egyházi szektorok esetén az egyes eredményességi változókra más-más tényezők fejtették ki a legerősebb hatást. Az egyik legfontosabb tényezőnek a diplomaszerzési aspiráció bizonyult, továbbá a szülői diszpozíció, a tanulást támogató légkör valamint az extrakurrikuláris aktivitás. Minden szektor esetén több kiemelkedő iskolai környezetet tudtunk beazonosítani, főként a nagyméretű iskolák előnye rajzolódott ki. A teljes minta esetén a megyeszékhelyi és fővárosi nagy iskolák, a régi egyházi iskoláknál ellenben a fővárosi közepes és nagy, valamint a városi nagy iskolák emelkedtek ki, az új egyházi szektornál pedig a városi és megyeszékhelyi nagy iskolák, valamint a városi közepes iskolák hatása tűnt ki. Véleményünk szerint fontos az eredményesség vizsgálata, azonban az iskolák valódi eredményessége hosszútávon fog kirajzolódni, és erre nem biztos, hogy a kompetenciatesztek pontszámai jelentik a legjobb mérőszámot, valószínűleg inkább a nem tanulmányi eredményesség komponensei azok, amelyek komolyabb hatást gyakorolnak majd a tanulók életére, például az, hogy terveznek-e felsőfokú tanulmányokat. Kiemelkedő fontosságú kérdésnek tartjuk, hogy vajon az új egyházi iskoláktól elvárható-e ugyanaz az eredményesség, mint a régi egyházi szektortól. Véleményünk szerint jelen értekezés csak egy pillanatkép az új egyházi szektor valóban egyházivá válásának folyamatában.

The question of the recruitment and effectiveness of church-run schools is a very controversial, complex topic of the international literature. In general, due to different historical traditions, the non-state sector is characterized by the diversity of national traditions both in their function and in their effectiveness (Bertola & Checchi 2013). It is not different in the case of church-run schools either. The question of effectiveness of church-run schools arises from time to time in our country as well. The number of church-run schools started to grow after the regime change (1989), with a strong shock wave when LXII. law in 2010 gave local governments the opportunity to pass the maintenance of schools in the hands of the churches. We were curious how these transformations influenced the effectiveness of the church-run sector. As we have seen from previous researches (Pusztai 2004, Imre 2005, Neuwirth 2005), they previously performed well especially in certain objective indicators. It can be an important issue to analyze whether the maintainer-change focused on higher-performing schools or as demonstrated by our previous results with maintainers (Morvai 2014a, Morvai & Sebestyén 2014), they are more open to the less favoured areas and towards vocational training.

In this dissertation, we undertake to survey the effectiveness of vocational secondary school students and grammar school students studying in various maintenance sectors of the Hungarian education system, paying particular attention to the church-run sector, separating the institutions already church-run from the ones that became church-run only after 2010. In our research we used students and institutional database of the Hungarian National Assessment of Basic Competencies 2014. Cross-tables, variance analyzes, cluster analyzes, linear and logistic regression analyzes were used during the investigations. The dependent variables of the studies were Mathematics and Reading competency scores, prominent extracurricular activity, higher education aspiration, Mathematics and Reading competency scores controlled by the cultural capital of the family.

Effectiveness showed large variance in both vocational secondary schools and grammar schools. In the old church-run sector higher level of effectiveness was detected than by the public sector. However, the new church-run sector shows a significant lag. During our research we found that in the case of the whole sample, in the old church-run and in the new church-run sectors, different performance variables were the most influential factors. One of the most important factors were higher education aspiration and parental involvement, supportive learning atmosphere and extracurricular activity. For each sector, we were able to identify several prominent educational environment, the advantages of large schools particularly stood out. In the case of the whole sample the impact of big sized schools emerged in county seats and the capital city, while by the old church-run sector middle and big sized schools in the capital city and towns were remarkable and by the new church-run sector big sized schools in county seats and rural and middle sized rural schools were prominent.

In our opinion, it is important to examine the effectiveness, but the real success of the schools will be outlined in the long run, and the scores for the competency tests are not the best measurement. Probably components of non-academic effectiveness have more determinant impact on students' lives than competency scores, for example whether they plan higher education studies or not. The question whether the same effectiveness can be expected from the new church-run schools as from the old church sector is of utmost importance. In our opinion, this dissertation is just a snapshot of the transformation process of the newly church sector.