Só-stressz hatása néhány tavaszi virágzású Crocus faj és a Crocus sativus L. reproduktív szervének növekedésére és virághozamára

dc.contributor.advisorSurányi, Gyula
dc.contributor.authorBajnai, Györgyi
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2010-05-10T06:57:12Z
dc.date.available2010-05-10T06:57:12Z
dc.date.created2010-05-10
dc.date.issued2010-05-10T06:57:12Z
dc.description.abstractA talaj növekedő sótartalma napjaink egyik globális problémájává nőtte ki magát. A száraz és félszáraz területek a leginkább érintettek, de Magyarországon is égető probléma a szikesedés és a sófelhalmozódás. Az említett környezeti probléma egyik nagy elszenvedői a növények, melyek anyagcseréjét alapvetően módosítja a megnövekedett sókoncentráció. A stresszhatás növekedésgátlásban, de súlyosabb esetben a membrántranszportban és fotoszintézis folyamatainak gátlásában is megnyilvánul. Fontos tehát, hogy minél több növény sóérzékenységét feltérképezzük. A Crocusok Magyarországon kedvelt kerti növényként ismertek leginkább, azonban ökológus szemmel a természetben nyíló vad fajok értékesek igazából. Genetikai diverzitásuk megőrzését segíti, ha minél több információt meg tudunk állapítani életciklusukról, igényeikről. A Crocus sativus L. egy steril, triploid, csak emberi kultúrákban létező faj, agronómiai szempontból azonban igen értékes, hiszen szárított, porrá zúzott bibéje a világ legdrágább fűszereként számon tartott sáfrány. Újabban egyéb betegségek mellett a rákkutatás egyik fontos kutatási alanya is. A kísérleti munka az olaszországi Catania Agrártudományi Egyetemének kísérleti telepének üvegházában folyt. A magas sótartalom hatását vizsgáltam a külső virágkörön ülő lepellevelek hosszúságára és szélességére, a belső virágkörön ülő lepellevelek hosszúságára és szélességére, illetve a portok, a porzó és a bibe hosszára a következő tavasszal virágzó Crocus fajokon : Crocus versicolor, Crocus corsicus, Crocus olivieri, Crocus korolkowi, Crocus fleischeri, Crocus biflorus, Crocus minimus. Ezenkívül vizsgáltam még a növekedő sókoncentráció a virágzási periódusban az összes virág számára gyakorolt hatását. Ezekbe a kísérletekbe bevontam még további 7 ősszel virágzó Crocus fajt, melyek a következők voltak: Crocus ligusticus, Crocus goulimyi, Crocus laevigatus, Crocus serotinus, Crocus vernus, Crocus specoius és a Crocus sativus L., a fűszersáfrány. Összességében megállapíthatjuk, a Crocus fajok reproduktív szerve érzékeny a talaj növekedő sókoncentrációjára. Problémát jelenthet ez a száraz és félszáraz területeken termesztett és vad fajok számára. A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke, más Európai Uniós tagállamok egyetemeivel együtt, részt vesz az úgynevezett Crocusbank projekt elnevezésű kutatási pályázatban, melynek alapvető célkitűzése Crocus fajok génbankjának létrehozása, genetikai diverzitásuk megőrzése, a génbankba bekerült és ott szaporított növények molekuláris karakterizálása. A diplomamunkában bemutatott kísérleti eredmények is részét képezik ennek a pályázati tevékenységnek.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.coursebiológushu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent38hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/95890
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectsóstresszhu_HU
dc.subjectCrocus ssp
dc.subjectCrocus satvius L.
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Növényélettanhu_HU
dc.titleSó-stressz hatása néhány tavaszi virágzású Crocus faj és a Crocus sativus L. reproduktív szervének növekedésére és virághozamárahu_HU
Fájlok