Depresszió és a sport kapcsolata serdülőkorú fiatalok körében

Dátum
Szerzők
Lieb, Tamara
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatomban a depresszió és a sport kapcsolatát vizsgáltam serdülőkorú fiatalok körében. Napjainkban a depresszió már nagyon korán megjelenik az emberek életében. A bevezetésben az alapfogalmakat próbáltam tisztázni és azt a tényt, hogy milyen fontos a depresszióról beszélni, és nem csak beszélni, hanem tenni is ellene. Ugyan így a sporttal kapcsolatban is, a történelmi hátterét, fontosságát, jótékony hatásait mutattam be, valamint a testi és lelki egészség kapcsolatának fontosságára is próbáltam rávilágítani. A mai modern világban a diákok az internet rabságában élnek, és nagyon keveset mozognak ami személyiségükben is megfigyelhető. Az anyagok és módszerek részben az eredmények eléréséhez szükséges eszközöket mutattam be, valamint azt a vizsgálati populációt akiről dolgozatomat írtam. Annak érdekében, hogy ennek a két tényezőnek a kapcsolatát betudjam bizonyítani, két kérdőívet használtam. Két különböző osztályban töltötték ki a diákok a kérdőívet. Az első osztály egy vegyes felosztású, fiú-lány osztály volt, míg a másik csak lányokból álló osztály volt. Azért volt szükséges arra, hogy az egyik osztály csak lányokból álljon, hogy bebizonyosodjon, hogy a lány tanulók körében gyakoribb jelenség a depresszió, és köztudott az is, hogy a lányok kevésbé élnek a sportolás okozta örömökkel, inkább a vásárlást, beszélgetést választják helyette. Az első kérdőív egy nyolc kérdésből álló sportolási szokásokra vonatkozó kérdéssor volt, míg a második egy gyermek depressziós kérdőív. Depressziós tüneteket produkáló diáknak számít az, aki a teszten 12 pontnál többet ért el. Ami a sportolási szokásokat illeti, a legnépszerűbb sportnak bizonyult a futás és a kerékpározás. A diákok nagy része szeret sportolni, és rendszeresen sportol. Sajnos van olyan diák, aki csak a kötelező testnevelésórák keretein belül vesz részt testedzésben. Valamint kíváncsi voltam arra is, hogy az adott iskolákban a diákok gondjaikkal kihez fordulhatnak. Az egyik iskolában pszichológus és tanulást segítő tanácsadóhoz fordulhatnak, míg a másik iskolában nincs erre lehetőség. Az eredmények részben a teszteken elért eredményeket szemléltettem. Az eredmények magukért beszélnek. Abban az iskolában, ahol nincs lehetőség segítségkérésre több depressziós gyerek volt, mint ott ahol kérhettek segítséget és problémás viselkedés esetén a tanítók is küldik a diákokat foglalkozásokra hetente 2 egyszer, vagy többször attól függően ahogy a diáknak szüksége van rá. Azok a diákok, akik nem sportoltak nagyobb eséllyel vannak kitéve depressziónak, mint azok, akik sportolnak. Ez a kapott pontszámokon is meglátszik. Eredményeimet ábrákkal is szemléltettem. Elsőként a vizsgálat alanyait összevontan ábrázoltam és jellemeztem, majd külön-külön lebontva iskolánként. Ezt megcsináltam a depresszióra és a sportra vonatkoztatva is. A megbeszélés részben a kapott eredményeket és következtetéseimet szemléltettem, valamint megoldást próbáltam javasolni a már kialakult helyzetre minden esetben. Próbáltam szemléltetni a kezelés menetét és hangsúlyozni a család és a barátok fontosságát és a példamutatást. Vizsgálódásom soron, arra jutottam, hogy a legfontosabb a primer prevenció a gyermekek életében. Minél hamarabb tenni kell az ellen, hogy depresszióssá váljanak és az életük részévé kell tenni a sportot. Abban az esetben, ha felismertük a problémát és már nem tudunk a kialakult helyzeten változtatni mindenképpen szakorvos beavatkozására van szükség. Nem szégyen segítséget kérni gyermekünk egészsége érdekében. A korai probléma felismerése egyes esetekben életmentő lehet.
Leírás
Kulcsszavak
depresszió, sport, serdülőkor
Forrás