A debreceni fiatalok mentális egészségére ható tényezők vizsgálata
| dc.contributor.advisor | Pfau, Christa Sára | |
| dc.contributor.author | Kanyó, Krisztina Zsófia | |
| dc.contributor.department | DE--Gazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-05-08T13:12:12Z | |
| dc.date.available | 2020-05-08T13:12:12Z | |
| dc.date.created | 2020-05-08 | |
| dc.description.abstract | Napjainkban az egészséges életmód és a sport elterjedt fogalomként vannak jelen a köztudatban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás, a sport. Jelentős szerepe van a fizikai értelemben vett betegségek kialakulásának csökkentésében, s a mentális megbetegedések arányát is képes redukálni. Manapság, kiemelt tekintettel Magyarországon rengeteg mentális betegséggel küzdő fiatal él. Bizonyított tény, hogy a stressz, szorongás és az önbizalom, önértékelés alacsony szintje komoly lelki ártalmakhoz vezethet, melynek eredményeképp romlik a mentális egészségünk. A sport ezen rizikófaktorok jelenlétét csökkentheti. Kutatásom célcsoportja a debreceni fiatal felnőttek népességére terjed ki, azon belül a 17-30 éves korosztályt célozza meg. Vizsgálatom során a sport, a debreceni fiatal népesség mentális egészségére gyakorolt hatásait tanulmányozom. A kutatásom primer és szekunder kutatásból épül fel. A szekunder kutatás során célom az általam választott témával összefüggésbe hozható hazai és nemzetközi szakirodalmi művek elemzése, információk gyűjtése, kutatásommal egyidejű összegzése. A témával kapcsolatos hallgatói és más kutatók vizsgálatainak eredményeit összevetem a saját eredményeimmel. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést választottam. A kérdőívemet 4 fő egységet tartalmazott, melyek demográfiai adatokra, sportolási szokásra, egészségügyi állapottal, közérzettel, hangulattal való elégedettségre, a sport és mentális egészség tényezőinek vizsgálatára fókuszált. A kérdőívet 331 fiatal töltötte ki. A kutatás során 4 hipotézist fogalmaztam meg, melyből 3 bebizonyosodott. Feltételezéseim, miszerint az általam megkérdezett sportoló egyének jobb stresszkezelő képességgel, egészségügyi állapottal, közérzettel és hangulattal rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem végző társaik, igaznak bizonyultak. A feltevésem, mely alapján a sportolói életmódot folytató populáció jelentős mértékben fontosabbnak tartja a sport stresszoldó hatását, mint a nem sportolók, nem bizonyosodott be. | hu_HU |
| dc.description.corrector | KE | |
| dc.description.course | Sport-és rekreációszervezés | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 56 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/286434 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | mentális egészség | hu_HU |
| dc.subject | sport | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | hu_HU |
| dc.title | A debreceni fiatalok mentális egészségére ható tényezők vizsgálata | hu_HU |
| dc.title.translated | Investigation of the factors influencing the mental health of young people in Debrecen | hu_HU |