A vetésváltás, tápanyagellátás és fajtahasználat hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) termésére északkelet-magyarországi üzemi adatok alapján

Dátum
2010-05-26T09:38:48Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A búza Földünk egyik legnagyobb területen termesztett gabonanövénye. Hazánk földrajzi elhelyezkedése, éghajlati és talajadottságai a növénytermesztéshez ezen belül is a gabonatermesztéshez kedvező feltételeket biztosítnak. Magyarország tradicionálisan búzatermelő ország. Az őszi búza vetésterülete már évtizedek óta 1,1-1,2 millió hektár körül mozog. A dolgozatom hét északkelet-magyarországi vállalkozás búzatermesztési ágazatainak elemzése révén értékeli az őszi búza terméshozamát különböző agrotechnikai és klimatológiai tényezőkre nézve. Az elemzésre kerülő vállalkozások, a vetésterületük jelentős részén összességében öt fajtát (Alföld 90, Jubilejnaja 50, Mv Csárdás, Lupus, Mv Palotás) használtak fel. Az elemzés összesen négy témakörre terjed ki melyek a következőek:

  1. A műtrágya és csapadékhatékonyság alakulása a vizsgált gazdaságoknál
  2. A műtrágya- és csapadékhatékonyság összesített értékelése a vizsgált gazdaságok adatai alapján
  3. Különböző szintű műtrágyázási gyakorlat hatása az őszi búza termésére
  4. A fajtahasználat szerepe az őszi búza termesztésében Az évjárathatások megfigyelése érdekében modellévek kerültek meghatározásra. Csapadékos évként a 2003-2004-es év (tenyészidőszakban átlagosan hullott 501,5 mm csapadék), átlagos csapadék-ellátottságú évként a 2007-2008-as év (tenyészidőszakban átlagosan hullott 386,7 mm csapadék), aszályos évként pedig a 2006-2007-es év (tenyészidőszakban átlagosan hullott 225,9 mm csapadék) került vizsgálat alá
Leírás
Kulcsszavak
vetésváltás, tápanyagellátás, fajtahasználat, évjárathatás, műtrágyahatékonyság, csapadékhatékonyság
Forrás