A vastagbél diverticulosis epidemiológiájának, diagnosztikájának és kezelésének vizsgálata – „C-DIVER” diverticulosis regiszter létrehozása
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Háttér: A vastagbél diverticulosis/ diverticularis betegség kezelésében az utóbbi években szemléletváltozás történt, mely még nem terjedt el széleskörűen sem az orvosok, sem a betegek körében. Célkitűzés: Diverticulosisos betegek adatainak feldolgozása, regiszterbe foglalása, eddig ismeretlen összefüggések felderítése, betegeink kezelésének a nemzetközi protokollokhoz hasonlítása. Módszer: A vizsgálatunk során egyrészt retrospektív módon 637 fő, colonoscopiával azonosított diverticulosisos beteget vizsgáltunk, másrészt prospektív vizsgálatunkban 50 fő, szintén colonoscopiával igazolt diverticulosisos beteg részvételével egy kérdőívet töltöttünk ki. Eredmények: Retrospektív vizsgálatunkban 285 férfi és 352 nő adatait dolgoztuk fel. Meghatároztuk a Charlson comorbidity indexet (medián 5), a diverticulosis fajtáját (87%-ban tünetmentes diverticulosis, 13%-ban a diverticularis betegség valamelyik megjelenési formája). 505 esetben (79%) történt hasi ultrahang vizsgálat, mely 52%-ban negatív volt diverticulosisos eltérések tekintetében. A colonoscopos kép alapján határoztuk meg az ún. DICA-score-t és a DICA-csoportokat: a DICA 1-es kategóriába (egyszerű diverticulosis) 484 fő (76%), DICA 2-esbe (kiterjedt diverticulosis – enyhe diverticulitis) 102 fő (16%), míg DICA 3-asba (súlyos diverticulitis/ szövődmények) 51 fő (8%) került. Szakrendelésen 144 fő (23%) kapott antibiotikumszedésre javaslatot (94%-ban rifaximin hatóanyagút). Prospektív vizsgálatunkban 22 férfi és 28 nő vett részt. A megkérdezett betegek mindössze 18%-a étkezik rostdúsan, 62% a BMI >25 kategóriába sorolható, 88% mozgásszegény vagy átlagos életvitelt folytat, 64% rendszeresen fogyaszt/ fogyasztott alkoholt, 58% dohányzik/ dohányzott valaha, 84% rendszeres kávéfogyasztó. A megkérdezettek mindössze 26%-a vallotta magát tünetmentesnek, a többiek minimum egy tünetet tapasztaltak (hasi fájdalom, hányinger, puffadás). Ebben a csoportban is meghatároztuk a Charlson score-t (medián 3 és 4, a két nem tekintetében), figyelembe vettük a képalkotó- és laborvizsgálatok eredményeit, illetve a javasolt gyógyszeres terápiát. 41 esetben (82%) történt hasi UH vizsgálat, mely 71%-ban negatív lett diverticulosisos eltéréseket illetően. A colonoscopos kép alapján DICA 1-es kategóriába 36 fő (72%), DICA 2-esbe 13 fő (26%), míg DICA 3-asba 1 fő (2%) került a diverticulosis súlyosságát tekintve. Antibiotikumot a betegek 58%-a kapott (97%-ban rifaximin hatóanyagút). Következtetések: A diverticulosis ismert kockázati tényezőinek magas előfordulási gyakoriságát sikerült igazolnunk a vizsgálatunkban, illetve elmondható, hogy klinikánkon a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően zajlik a gyógyszerrendelés.