„Éppen száz esztendeje múlt, hogy bevezették Magyarországon a fizetési meghagyásos eljárást. Bevezetésének, fenntartásának és csiszolgatásának indoka az idők folyamán lényegében nem változott sem nálunk, sem azokban a külföldi országokban, amelyek e jogintézményt ismerik. Általános meggyőződés, hogy a fizetési meghagyásos eljárás olcsóbb és gyorsabb, mint a polgári peres eljárás, így mind a hitelezővédelem szempontjából előnyös alternatíva a peres úthoz képest, mind a bíróságok tehermentesítése szempontjából üdvös.” Szakdolgozatom témája a fizetési meghagyásos eljárás a magyar és az európai uniós jogban. Témaválasztásom indokául szolgált a magyar fizetési meghagyásos eljárás módosítása a 2008. évi XXX. törvénnyel, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás 2008. december 12. napjától való alkalmazhatóságának kezdete. A 2008. évi XXX. törvény (továbbiakban X. Ppn.) több kisebb és két nagyobb jogintézmény módosítását, illetve bevezetését tartalmazza. Egyrészt a kisértékű ügyek szabályainak megteremtését másrészt a fizetési meghagyásos eljárás módosítását. E törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (továbbiakban Pp.) több mint hatvan szakaszban módosította, felfrissítette, és az elektronikus eljárás befogadására alkalmassá tette a fizetési meghagyásos eljárást. A X. Ppn. jelentősége abban áll, hogy a fizetési meghagyásos eljárást elektronikussá alakítja át, és jelentősen megnövelte azt az alsó határt, mely esetén a követelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, per nem indítható. A 200 ezer forintos küszöbértéket 1 millió forintra növelte a jogalkotó, azaz 1 millió forint alatti pénz fizetésére irányuló lejárt követelés kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető. A jogérvényesítés továbbfejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy szakszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá váljon a jogkeresők számára az igazságszolgáltatás. A jövőt az eljárások digitalizálása jelenti ott, ahol ennek helye van. A feltételek megteremtése azonban nemcsak az informatikai rendszer gördülékennyé tételét jelenti, hanem éppen annyira szükség van a társadalom közös felelősségvállalására is. A fizetési meghagyásos eljárás, mint vagyoni jellegű nem peres eljárás a módosítást követően jobban megfelel a nemperes eljárások céljának.