A rokontartás megállapítása a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a továbbtanuló nagykorú gyermek érdemtelenségének vizsgálatára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorVarga, Nelli
dc.contributor.authorCsirmaz, Kata
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-08-11T11:25:59Z
dc.date.available2021-08-11T11:25:59Z
dc.date.created2021-07-08
dc.description.abstractSzakdolgozatom témájaként a rokontartás megállapítását , azon belül is a továbbtanuló nagykorú gyermek érdemtelensége bírói gyakorlatának a bemutatását választottam. Az utóbbi időben lényeges változások történtek a rokontartás megállapításának szabályait illetően, főleg, abban a kérdésben, hogy kik azok a rokonok, akik rokontartásdíjra jogosultak. Gondolok itt az utóbbi időkben megalkotott jogszabály változásokra, mégpedig arra, hogy felmerült az az igény-a társadalmi generációs változások miatt- hogy nem csak a szülőknek van kötelezettségük rokonaikat eltartani adott esetben, legtöbbször a továbbtanuló nagykorú gyermekeket, vagy esetlegesen fogyatékkal élő gyermekeiket, hanem felmerül az az igény is, hogy estlegesen a nagykorú gyermek köteles az idős szüleiről gondoskodni, tehát előtérbe került, hogy van felelősségük a szülőtartás kérdésében is. A tartásra kötelezhető házastárs, volt házastárs és volt élettárs hiánya különösebb bizonyítást nem igénylő feltétel, nem így a rászorultság, az önhiba hiánya, az érdemtelenség és a teljesítőképesség. Dolgozatomban először egy történeti áttekintést adnék a rokontartásdíj szabályainak változásairól, majd elméleti alapvetésként meghatározom a rokontartásdíj fogalmát, a jogosultak körét és kitérve itt elsődlegesen a nagykorú gyermek, illetve a szülő, házastárs tartásdíjra vonatkozóan. Szakdolgozatomban jelentős szerepet szánok annak kifejtésére, hogy a nagykorú gyermek tartásdíjának megállapítás esetében mik a vizsgálandó szempontok. A témakörökhöz feldolgoztam az általam válogatott szakirodalmat és több bírósági határozatot és részben összehasonlítom a korábban hatályban volt, 1952. évi IV. törvény, a Csjt., mind a most hatályos 2013. évi V. törvény, a Ptk. releváns rendelkezéseit. Szakdolgozatomban előbb a rokontartás jogi szabályozásának hazai fejlődési ívét vázolom fel, kitérve a rokontartás főbb karakterisztikumaira, alapfogalmaira, majd a rokontartásra való érdemtelenség elméleti alapjainak a lefektetése után bemutatom a nagykorú gyermek rokontartásra való érdemtelenségének legfelsőbb bírósági/kúriai gyakorlatát. Szakdolgozatom középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a legfelsőbb bírósági/kúriai gyakorlat mikor tekinti, illetőleg mikor nem tekinti érdemtelennek a továbbtanuló nagykorú gyermeket a rokontartásra. Az eseti döntések tényállásának és jogi indokainak ismertetése előtt röviden összefoglalom, hogy a rokontartásra való érdemtelenség vizsgálata szempontjából mi volt az adott ügy eldöntésének lényege, a bíróság az érdemtelenség eldöntésekor milyen szempontokat vett figyelembe, Szakdolgozatomat a következtetéseim levonásával zárom. A dolgozatomban idézett vizsgálati szempontokat azért tartom alkalmazhatónak a bírósági gyakorlatban, mert lehetővé teszik az érdemtelenség lehetőségekhez mért legpontosabb vizsgálatát, és segítséget adnak azoknak az okoknak a megtalálásához is, amelyekre alapítottan bíróság eltérhet a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataitól.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/321026
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectrokontartáshu_HU
dc.subjectbírói gyakorlathu_HU
dc.subjectcsaládjoghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA rokontartás megállapítása a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a továbbtanuló nagykorú gyermek érdemtelenségének vizsgálatárahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)