A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) legfrissebb 2015-ös becslése szerint körülbelül 415 millió diabéteszes egyén élt a Földön, számuk várhatóan 2040-re el fogja érni az 642 milliót. Jelentős direkt és indirekt költségvonzata révén szintén az élvonalba kerül a megbetegedés, az évenkénti (legfrissebb adat szerinti) 673 milliárd dollár költségvonzattal. A betegség korai felismerése, és az ezt követő intenzív szénhidrát-anyagcsere kontroll elengedhetetlen a kórlefolyás szempontjából. Megfelelő kezelés és gondozás esetén megelőzhető, vagy késleltethető a szövődmények kialakulása, melyek nem csak az ellátás költségét növelik jelentősen, hanem a beteg életminőségét is szignifikánsan befolyásolják. Megfelelő működő monitoring rendszerrel átfogó képet kaphatunk a betegség természetéről és szövődményeiről, továbbá a kezelés minőségéről is a különböző folyamat- és eredményindikátorok révén. A EUropean Best Information through Regional Outcomes in Diabetes (EUBIROD) konzorcium 49 diabétesszel kapcsolatos indikátort definiál. Célom a DE Klinikai Központ (korábban DE OEC) I. sz. Belgyógyászati Klinikájának MedSol rendszerből leválogatott 4998 diabéteszes beteg adatainak feldolgozása, a releváns indikátorok kinyerése és ezek megbízhatóságának vizsgálata. Az adatok megfelelő formátumú kinyeréséhez az alábbi három alapvető módszert használtam: (1) egyértelműen kódolt adatok egyszerű másolása, (2) thesaurus létrehozása a nem egységes adatok egységes adatkinyeréshez, továbbá (3) algoritmus létrehozása, a szükséges adatok összefüggő szöveges változóból történő kinyeréséhez. A BNO kód alapján leválogatott 4998 cukorbeteg 46,75%-a (2337 fő) férfi, és 53,24%-a (2661 fő) nő.

1. HbA1c érték automatikusan kinyerhető volt a megelőző 10 évre nézve összesen 4340 fő (86,83%) esetében. A kreatinin szint még több, 4868 fő esetében (97,4%) volt automatikusan kinyerhető 10 évre visszamenőleg.
2. Retinopathia diabetica gyakorisága 8,08%-nak adódott. A betegek közel kétharmadánál (66,56%) szemészeti adat is rendelkezésre állt. Hipertónia gyakoriságára vonatkozó adatok 4009 fő esetében (80,21%) voltak elérhetőek.
3. A vérnyomásértékek kapcsán 4587 fő (91,87%) vérnyomás értéke automatikusan kinyerhető volt (ebből 645 (12,92%) fő esetében több lépésen keresztül lehetett csak kinyerni az értéket), 10 (0,20%) esetben nem sikerült korábbi vérnyomásértéket egyáltalán elérni. Az adatok minősége nagyon fontos a vezetés szempontjából is. Egy kielemzett adatbázis visszajelzés a beviteli felületről. A leíró statisztikák is informálnak minket, arról, hogy milyen extra adminisztratív terheken érdemes csökkenteni, mivel nem fog releváns adatforrást biztosítani. Illetve mi az, ami érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy egy jobb minőségű, megbízhatóbb adatbázis legyen előállítható, Fontos továbbá a meglévő jól működő adatokról szerzett információ is. A MedSol adatbázisból kinyerhető adatok révén kidolgozható a megfelelően definiált indikátorrendszer. Folyamatos adatbiztosítás megoldható, a rendszer az eddigi eredmények alapján kiterjeszthető egyéb intézményekre. Összességében elmondható, hogy az adatbázis elemzése és értékelése kapcsán javaslatokat lehet megfogalmazni a beviteli programot illetően. Továbbá a kapott, már valid eredményeken alapuló ellátást segítő, illetve fejlesztő javaslatok is tehetőek.