Amikor témát kerestem a diplomadolgozatomhoz, egyértelmű volt számomra, hogy a nemzeti sportértékeink lesznek annak fókuszában. Mindig is alapvetés volt számomra a nemzetben való gondolkodás, ami egyértelműsíti a nemzeti kultúra, ezen belül a sport mindegyik értékének szeretetét és prioritását. Egyetemi alkalmazottként, egyben kiemelt hobbiként, egyfajta küldetésként is végzett munkáimat is e fontos ügynek szentelem. A Debreceni Egyetemen a Sporttudományi és Koordinációs Intézet ügyvivő-szakértőjeként dolgozom, szoros együttműködésben a Közép-európai Kapcsolatok Igazgatósága vezetésével is. Egyetemi munkaprojektjeim – kiemelt jövőképpel – két évtizedes múltra tekintenek vissza. Ilyenek például: • Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa (BJLEK): egy országosan egyedülálló hallgatói rendezvény, amelynek alapító-ötletgazdája vagyok. A kupa az M4 Sport Év Sportolói Gáláján „Az év szabadidős eseménye 2021” címet nyerte el, amelynek díját az egyetemi kancellár társaságában vettem át a Nemzeti Színházban, élő televíziós adásban 2022. január elején. Buzánszky Jenő még élete folyamán járta a nagyvilágot, a Kárpát-hazát pedig különösen szeretettel és tisztelettel, többek között a Debreceni Egyetem sportnagyköveteként, ahová idős korában kötődött. • Aranycsapat Emléktölgyfa – a Nemzeti Összetartozás Fája ültetése a Kárpát-medencében: itt is ötletgazda voltam, az Egyetem vezetői, valamint a BJLEK védnökei és szervezői részvételével. • A labdarúgás elmélete és gyakorlata C-típusú szabadon választható tantárgy (DELAB): Kancellár Úr mellett alapítója, vezető koordinátora vagyok a tárgynak, amely szintén országosan egyedülálló. Az előadásokat a sportszakmai nagyjai, sportvezetők, kiemelkedő eredményeket elért sportolók, valamint a sporttudományi szcéna jelentős személyiségei tartják szintén lassan húsz éve vendégoktatóként. • Együttműködés a Kárpát-haza magyar nyelvű képzésben oktató felsőfokú intézményeivel: ezek a Sapientia EMTE (Erdély) és a Selye János Egyetem (Felvidék, Révkomárom). Hasonló kooperációban szakmai és baráti kapcsolatok építését végzem a székelyföldi Farkaslakán és Csíkszentdomokoson létrehozott és működő Buzánszky Jenő Sportközpontok vezetőivel, valamint ezen kiváló települések elöljáróival. A dolgozatomat egy több modulos publikációsorozat első elemeként készítettem el. A publikációk a nemzeti sportértékeink gazdasági hatását kívánják bemutatni. Terveim szerint megvizsgálom, hogyan építi a sport az országimázst, hogyan járulnak hozzá nemzeti örökségünkhöz és hungarikumjainkhoz a magyar sport olyan oszlopai, mint az Aranycsapat, Puskás Ferenc, a vízilabda-kultúránk és még sok más sportérték. (Egy klasszikus bölcsesség Demján Sándortól: Ha ma létezne az Aranycsapat, a brandértéke nagyobb lenne, mint a magyar GDP.) Külön elemzem a hazai rendezésű világversenyek hatásait, ideértve az úszó-világbajnokságokat (2017, 2022, 2027), az atlétikai világbajnokságot (2023), a labdarúgó Európa-bajnokságot (2021), vagy éppen a Formula–1-es Magyar Nagydíjat (1986–), de ezekre a koronát egy esetleges későbbi budapesti nyári olimpia hatásainak felmérése tenné fel. Emellett külön kitérnék az olyan sportsikerekre, mint a labdarúgó-válogatott szereplése az Európa-bajnokságokon és a Nemzetek Ligájában, vagy a Ferencváros nemzetközi kupaszereplései. Mindez természetesen egy rendkívül széles, sokrétű téma, amely szétfeszítette volna jelen diplomadolgozat kereteit. Ezért ebben a munkában egy témát, a hazai világversenyek gazdasági hatásait részletezem. A megfelelő részletesség eléréséhez ezen belül is szükséges volt szűkíteni a fókuszt, így két területtel foglalkozom kiemelten. Előbb a 2017-es úszó-világbajnokság hatásait vizsgálom meg – ez volt az első igazán jelentős esemény Magyarországon, és ez adta meg a kezdőlökést további eseményeknek, például az atlétikai vb-nek is. És ez dönthetett volna Budapest javára a 2024-es olimpiai pályázatban, amelyről csak pár hónappal az úszó-vb után határozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Nem így történt, de az olimpiai álmunkat még nem kell elvetnünk. Ahhoz, hogy majd alaposan felmérhessük, milyen hatásai lennének egy későbbi hazai olimpiának, jelen dolgozatban először azt vizsgálom, hogy kedvező döntés esetén a jövő nyáron sorra kerülő 2024-es olimpia milyen hatással járt volna Budapest és Magyarország számára.

E tanulmányt nemzetünk kiemelkedő sportolói és sportvezetői eredményeket elért barátaim munkásságának ajánlom: • Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egykori legendája, olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes labdarúgó, a Nemzet Sportolója, a Debreceni Egyetem labdarúgó egyetemi kupájának névadója, egykori fővédnöke. • Dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a DE vívóbajnokságának névadó fővédnöke. • Gelei József olimpiai bajnok, Eb-bronzérmes, magyar bajnok, ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, nemzetközi sportvezető, a Debreceni Egyetem sportnagykövete. • Bíró Attila és Tóth László vízilabdázó ikonok, akik aktív sportolóként, valamint sportvezetőként – a nemzeti női válogatott szövetségi kapitányaként és szövetségi edzőjeként – is sportáguk legkiválóbb eredményeit mutattak fel. Ők az én hőseim, emberi és szakmai példaképeim. A témám választásában a nevezett kiváló sportemberek által elért kimagasló eredmények inspiráltak leginkább. Munkásságuk szolgáljon példaként az összmagyar nemzet számára.