Befejezett öngyilkosságot elkövetett személyek búcsúleveleinek elemzése

Absztrakt

Napjaink szuicidológiájában általánosan elfogadott nézet, hogy a szuicídium biológiai, pszichológiai, és szociokulturális tényezők összességének végeredményeként érthető meg a legjobban. Az öngyilkos tett egyfajta final common pathway. Ebből a rendkívüli komplexitásból ered a jelenség nehéz megérthetősége is, mely feltétlenül interdiszciplináris megközelítést igényel. Az öngyilkosság kutatás ágainak köszönhetően empirikus és klinikai adatok tömegével állnak már rendelkezésünkre az öngyilkosság kialakulásával kapcsolatban, de a faktorok koherens osztályozása hiányzik - ami pedig komoly hozzájárulást jelentene az öndestruktív viselkedés dinamikájának megértéséhez. Az eddigi vizsgálati eredmények alapján az öngyilkos személyek csoportja nem tűnik homogénnek, hanem egymástól minőségileg különböző alcsoportokra válik szét. Különböznek egymástól jellemző vonásaikban, mögöttes pszichodinamikájukban, pszichiátriai betegségeikben. Az öngyilkosság egy olyan viselkedési kimenet, ami számos személyiségvonás és dinamikai összetevő következménye lehet. Vizsgálatunk célkitűzése a búcsúlevelekben található érzelmi tartalmak minél alaposabb leírása volt, lehetőség szerint a teljes levéltartalom lejelölése. Jelen vizsgálat tehát részben leíró jellegű. Ilyen jellegű vizsgálatokat kisebb százalékban találunk az irodalomban, inkább a meghatározott, strukturált szempontok alapján vizsgálódó kutatások vannak túlsúlyban. A teljes levéltartalom feltérképezése kapcsán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mire használják az öngyilkos személyek a leveleket, mi célból írják azokat. Másfelől célunk következtetéseket levonni a kapott eredményekből az öngyilkosság különböző típusaira nézve. Elképzeléseink szerint a szuicídiumnak különböző lefutásai vannak aszerint, hogy a szuicid folyamatnak mely pontján helyezkedik el a személy, milyen motívumok játszanak szerepet a szuicídium elkövetésében, illetve hogy milyen életkorban van az adott személy. A vizsgálati mintát 194 személy 247 búcsúlevele képezte. Lehetőségünk adódott arra, hogy 1994 - 2002 között, Debrecenben, illetve Hajdú- Bihar megyében, befejezett öngyilkosságot elkövetett személyek közül 919 személy legalapvetőbb demográfiai adatait összegyűjtsük, illetve hozzáférjünk az általuk hátrahagyott búcsúlevelekhez. Nem előre felállított kategória rendszerrel dolgoztunk, hanem azokat közvetlenül a tartalomelemzés folyamata során határoztuk meg – ezzel célunk, az előre való beállítódás műtermékének elkerülése volt. A búcsúlevelek tartalomelemzésének eredményeképpen 54 kategóriát állapítottunk meg. A kapott 54 kategória gyakoriságának összesítése, illetve a kategóriák értelmezése után az volt a célunk, hogy a kategóriákat az értelmezés és az áttekinthetőség miatt összevonjuk a mögöttük meghúzódó érzelmi, kognitív tartalom alapján. A búcsúlevelek tartalomelemzéséből kapott kategóriák három fő csoportba sorolhatóak be: érzelmi közlések, kogníciók és instrukciók. A három fő csoport alcsoportai (a 22 db metakategória) számos emóciót, kogníciót és instrukciótípust jelentenek, amelyek a további 54 db kategóriából tevődtek össze. Összességében a búcsúlevelek megírásának öt féle okát valószínűsíthetjük a jelen mintából származó eredmények alapján. (1) A szeretetteljes érzelmek közlésével a szuicid személyek célja a kapcsolatok ápolása, megőrzése a halál ellenére is; valamint a hozzátartozók potenciális bűntudatának oldása. (2) A feltehetően nem egyensúlyban lévő kapcsolatok kiegyensúlyozásának, letisztázásának kísérlete, az átélt sérelmek megemlítésével. (3) A hátrahagyott utasítások, instrukciók, és a végrendelkezés segítségével kontroll gyakorlás, a saját hatóerő megélése. (4) Az öngyilkosságért való felelősség kérdésének tisztázása. (5) A saját állapot közlése a szenvedésélmények, a reménytelenség, a negatív önmegélés, a problémamegoldásbeli nehézségek, a boldogtalanság és a kimerülés – elfáradás tartalmai kapcsán. Vizsgálatunk következő szakaszában klaszterelemző programokkal szerettük volna megállapítani, hogy a jelen búcsúlevél mintából milyen szuicid típusok körvonalazódnak. A klaszterező módszerek elvárásaink szerint rámutatnak arra, hogy mely tartalmak, érzelmek, motívumok tartoznak össze; vagyis különböző pszichodinamikával jellemezhető öngyilkos csoportokat rajzolnak ki. A klaszterező eljárások kiválasztásakor a legelfogadottabb, leggyakrabban használt módszereket használtuk. Így esett választásunk a Phi, Jaccard, Dice, Russel és Rao, valamint a Lance és Williams módszerekre. Mivel célunk volt az, hogy eredményeink minél megbízhatóbbak legyenek, mind az öt módszerrel megvizsgáltuk a tartalmakat, és akkor fogadtuk el adott tartalom adott klaszterbe való tartozását, ha több módszer is egy csoportba sorolta be. A befejezett öngyilkosságot elkövetett személyek öt típusa tehát a következő fő témák körül rendeződnek el: dependencia igények; testi szenvedés - nagyobb autonómiaigény; büntető felettes én – perfekcionizmus; nárcizmus - agresszió; önelutasítás – bosszúállás – szadomazochisztikus kapcsolat. A minta jellegéből fakadóan feltételezhetjük azt, hogy ezek a témák nagyobb jelentőséggel bírnak a befejezett öngyilkosságok eseteiben, mint a kísérletet elkövetőknél.

The general view in suicidology today is that suicide can be best understood in terms of biological, psychological and sociocultural factors. The suicidal act can be regarded as a final common pathway. Due to the high complexity of this phenomenon, its understanding may be fraught with difficulties; therefore, an interdisciplinary approach is required. Owing to the results achieved in the research of suicide, plenty of empirical and clinical data are available concerning suicide, but there is no coherent classification of the factors – which would be a significant contribution to the understanding of the dynamics of self-destruction. Based on the available data so far, people committing suicide do not seem to be a homogenous group but can be subdivided into various categories which differ in their characteristics, such as traits, psychodynamics and psychiatric disorders. Suicide is a behavioural output which can be the result of several character traits and dynamic factors. The objective of our investigation has been to describe emotional contents as thoroughly as possible, preferably by coding the entire contents of the letter. The present examination, therefore, is partly a descriptive one. Such research can be found less frequently in the relevant literature, studies regarding particular, structured aspects are more prevalent. By studying the entire contents of the letters, the function and purpose of them can be also revealed. Based on our findings, we also aim at making conclusions concerning the various types of suicides. In our view, suicide has a different progress depending on the age of the person, at what stage of the suicidal process the person is and what motives contribute to the deed. We had the opportunity to have access to the fundamental demographic data and suicidal letters of the 919 persons who committed suicide between 1994 - 2002 in Debrecen or Hajdú- Bihar county. Our research sample was 247 suicide notes of 197 persons. The first stage of the study was to establish the categories. We did not work with preset categories but defined them directly during the process of content analysis in order to avoid biased categories based on preconceptions. As a result of the content analysis of the suicidal letters, 54 categories have been set up. Following the study of the frequency of the 54 categories and the interpretation of the categories, our objective was to unify categories based on their emotional and cognitive contents in order to provide a better overview. The categories, based on content analysis, could be divided into three groups: emotional or cognitive information and instructions. The subcategories of the three main groups (the 22 meta-categories) provide a lot of types of emotional and cognitive information as well as instructions, which can be further broken down into 54 categories. It can be concluded on the basis of the findings provided by this sample that probably there are five reasons for a suicidal letter. (1) By communicating loving emotions, suicidal persons intend to keep and maintain relationships despite death; and they also wish to resolve the relatives’ potential guilty feelings. (2) It is an attempt to harmonize imbalanced relationships by mentioning the relevant offences. (3) It is a way to experience control and self-efficacy by leaving behind instructions and a will. (4) Clarifying responsibility for the suicide. (5) Communicating own experiences such as suffering, hopelessness, negative self-image, problem-solving difficulties, unhappiness and exhaustion. In the next stage of our study, our aim was to set up character types based on the sample of the suicide letters by means of cluster analysing programs. The cluster-method is expected to reveal which contents, emotions, motives belong together, i.e. they feature various suicide groups each with different psychodynamics. When finding the clustering procedure, we chose the most widely-accepted, common method, i.e. the method of Phi, Jaccard, Dice, Russel and Rao, as well as the Lance and Williams methods. As our aim was to make the results as reliable as possible, the contents were analysed by means of all the five methods and a content was accepted to belong to one cluster only if it was sorted to the same group by several methods. The five types of those who committed completed suicides can be characterised on the basis of the following themes: demands concerning dependence; physical suffering – more autonomy; punishing superego – perfectionism; narcissism – aggression; self-denial – revenge – sadomasochistic relationship. On the basis of the sample it can be assumed that these themes have a greater relevance in the case of completed suicides than that of attempted ones.

Leírás
Kulcsszavak
befejezett öngyilkosság, completed suicide, búcsúlevelek, suicide notes, szuicid típusok, suicide personality constellation
Forrás