Ökonövénytermesztés

Dátum
2010-05-05T09:52:43Z
Szerzők
Porcsin, Ádám
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az ökogazdálkodás alapgondolata az, hogy az értékes szerves anyagokat zárt körfolyamatban hasznosítsa újra meg újra. Monokultúra helyett a növénytársításokat helyezi előtérbe. Az ökológiai növénytermesztés alapelvei: 5.1. a megfelelő termőhely választás Ahhoz, hogy növényeinknek megadjuk az esélyt az egészséges fejlődéshez fontos, hogy optimális körülményeket biztosítsunk számukra. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott fajnak alkalmazkodnia kell a termőhely talajtani, domborzati, és éghajlati viszonyaihoz, ugyanakkor ellenállónak kell lenni a károsítókkal szemben. 5.2. talajtermelékenységet fenntartó módszerek: Vetésforgó: a vetésforgó az ökológiai gazdálkodás alapja Alapelemei: A növényi összetétel A növények aránya A növények sorrendje A körforgás A különféle gyökérzetű növények lehetőleg váltogassák egymást így elérhető, hogy a talaj szerkezete nem romlik le, a humusz és a tápanyagpótlás kiegyensúlyozott lesz. A talajállapot a biológiai és mechanikai tényezők kedvező összhangja esetén hatékonyan javítható és fenntartható. 5.3. a növények tápanyagellátása: Fajtái: Istállótrágya, zöldtrágya, ásványi anyagok, komposzt Istállótrágya: Az ökológiai gazdálkodásban a talaj tápanyag pótlására a saját gazdaságból származó állati eredetű érett trágyát használják. Minőségét befolyásolja az állatok tápanyagban gazdag takarmánnyal való etetése. Zöldtrágyázás: Az éghajlati viszonyok befolyásolják a zöldtrágyázás sikerességét. Ásványi anyagok: Fajtái: Tőzeg, mészkő, dolomit, alginit, riolit tufa, zeolit, perlit, bazalt, agyagásványok. Az ásványok gazdak mikro-és makro elem tartalmuk miatt alkalmasak a tápanyagpótlásra. Komposzt: A komposzt a mezőgazdasági termelés számára tökéletes tápanyagforrás, védi a növényeket az aszálytól és a betegségektől. Elkészítésére több módszer létezik . 5.4. Kártevők és kórokozók elleni védekezés: Módszerei:  Vetésforgó alkalmazásával  Megfelelő fajtaválasztással  Biológiai védekezéssel  Természetes növényvédőszerek alkalmazásával A kártevők elleni védekezésnek elsődleges szerepe a megelőzésben van, mint pl. a vetésforgó tervezése, kiegyensúlyozott tápanyagellátás, rezisztens fajok kiválasztása, alkalmas élőhely más hasznos élő szervezetek számára. A biológiai védekezésben külön foglalkoztam a fürkészdarázzsal melyet igen érdekesnek találtam. 5.5 Gyomnövények elleni védekezés: A szintetikus növényvédőszerek használata tilos! Gyomszabályozás módszerei:  kapások és gabonafélék helyes aránya a vetésforgóban, a vetésváltás a gyomok irtásának legolcsóbb és leghatékonyabb módszere megfelelő talajművelés, kertek tisztán tartása, gyomnövények magérésének megakadályozása, vetőmag tisztítás, gyommentes trágya, komposzt használata  termikus és mechanikai gyomszabályozás legismertebb módszer a gyomperzselés, hátránya a magas energia költség Mechanikai módszerek: Mechanikai módszerek gépi eszközei: boronák, kultivátorok, gyomkefék. Hatékonyságuk függ a terület gyomflórájától, fejlettségi állapotától, talaj minőségétől, a tábla fekvésétől, lejtési viszonyaitól. A gépi eszközök ismeretében külön felhasználtam az interneten közölt Dr. Andor Domokos által írt cikket. A mechanikai módszerek kézi eszközei: a kapák, acatolók, kézi gyomlálás, és kaszálás 5.6. A búza Egyik legfontosabb gabonafélénk a búza. A biobúza termesztéséhez speciális fajták szükségesek, amelyek lehetővé teszik a gazdaságos termesztést, műtrágyák, és növény védőszerek nélkül. A termesztés feltételei:  Vetésforgó alkalmazása  Hibátlan egyenletes vetőmag  Talaj: ülepedett magágy 5.7 Genetikailag módosított szereket: és származékaikat az ökogazdálkodásban tilos használni! Az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható gazdálkodási mód. Szemléletének középpontjában a természetmegóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll.
Leírás
Kulcsszavak
növénytermesztés, biogazdálgodás
Forrás