A nyirokrendszer, a nyirokerek és nyirokszervek bonyolult hálózata nélkülözhetetlen szerepet játszik a szervezet folyadékegyensúlyának, valamint immunológiai szerepe által a szervezet védekezőképességének fenntartásában. Paradox módon azonban szűrő funkciójából adódóan otthonául szolgálhat a rákos sejtek disszeminációjának is. A szolid tumorok nyirokcsomó-áttéteinek megjelenése rendkívüli jelentőséggel bír. Egyrészt prognosztikai szerepe van: jelzi, hogy a malignus elváltozás - ha távoli áttétet még nem is adott, túllépett az adott szerv határain, lokoregionális folyamattá vált. Ebben a stádiumban már drasztikusan romlanak a várható túlélési eredmények, emelkedik a kiújulás kockázata. Másrészt terápiás következménye is van: a betegség ellátása agresszívabb, potenciálisan nagyobb megterhelést jelentő kezelést igényel. A sebészi beavatkozások a mai napig a szolid daganatok kezelésének alapját képzik, annak invazivitását és kiterjedését is befolyásolja a limfogén áttétek jelenléte. A jelenlegi kutatások egyik fő fókusza a sebész és sebészet szerepének vizsgálata a szolid tumorok prognózisában. Két szolid daganattípus, a gyomor adanokarcinóma és az emlőrák nyirokcsomó áttéteivel, a korai felismerésük prognosztikai szerepével kapcsolatos kutatási eredményeket illetően a két témakör közötti kapcsolódási pont a megelőzés, valamint a nyirokcsomó áttétek hatékony felismerése által a korai, egyére szabott kezelés lehetősége, valamint annak a várható túlélésre gyakorolt kedvező hatása. A gyomorrák nyirokcsomó áttéteinek felismerésére alkalmazott két modern technika, az őrszem nyirokcsomó biopszia és a Maruyama Számítógépes Program egymást kiegészítő vizsgáló eljárások. Emellett a 2003-ban bevezetett lakossági emlőrákszűrő program sebészi kezelésre gyakorolt hatását, a rövidtávú, valamint 10 éves túlélési eredményeit hazánkban még senki nem vizsgálta, illetve ilyen irányú közlemény nem született - pedig ez az egyik legfontosabb mérőszáma minden egyes onkológiai szűrőprogramnak. Ezek a hiányzó adatok nehezítik a szűrőprogram hatékonyságának értékelését, hiányukban nem lehet pontos képet alkotni a program működéséről, továbbá nem lehet megalapozott döntéseket hozni a program fejlesztéséről. Hiányukban kevésbé tudunk tanulni a szűrőprogramokból és kevésbé tudjuk ezeket az ismereteket átültetni más, hasonló népegészségügyi programokba. Az eredményekből levont tanulságok tehetnék lehetővé az egészségügyi ellátás javulását. A fentieknek megfelelően vizsgáltuk a gyomortumorok esetén egy algoritmus olyan lehetőségét, melynek segítségével mind korai, mind előrehaladott gyomorrákban 100%-os biztonsággal tudjuk előre jelezni a metasztatikus nyirokcsomó állomásokat. Ezáltal lehetőségünk volna a magasabb szövődménnyel járó kiterjesztett nyirokcsomó disszekciók elkerülésére. Emellett, kerestük a választ arra, hogy a lakossági emlőrákszűrés hogyan befolyásolja a jobb esztétikai eredményt adó emlőmegtartó műtétek arányát, és onkológiai szempontból milyen hatással van a 10 éves betegségmentes és teljes túlélésre.

Among the current challenges in the treatment of gastric adenocarcinoma, the difficulty in identifying lymph node metastases stands out. Adequate lymph node dissection is vital for the accurate determination of the stage of the disease, thereby avoiding under- and over-treatment. In our research, specifically through the novel combination of modern techniques used in the treatment of stomach cancer, such as sentinel lymph node biopsy and the Maruyama Computer Program, we were able to identify metastatic lymph nodes with 100% certainty. This highlighted the importance of a personalized treatment approach. Despite the limitations of the study, tailoring lymph node dissection offers a promising algorithm for the treatment of stomach cancer. The early detection of breast cancer significantly influences both the treatment modalities and the expected survival rate. However, according to numerous recent studies, while screening programs allow for the early detection and treatment of the disease, they do not necessarily lead to improved long-term survival outcomes. This may be partly due to the widely accessible effective oncological treatments today, and partly due to the inherent biases of the screening programs. Given the complexity of the disease and the potential for late recurrences, long-term follow-up is essential to evaluate treatment outcomes over an extended time interval. In our observational study, we found that although we can perform a higher proportion of breast-conserving surgeries through breast cancer screening, early detection was not associated with improved survival outcomes in our patient population.