Corporate tax - a new paradigm is needed - I.: Income tax versus value-added tax Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó

Dátum
Szerzők
Török, László
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Absztrakt
Leírás
Since the existence of the corporate tax institution, it has been a difficult task to determine the exact corporate tax base. As long as states are as large as possible, taxpayers, on the other hand, are interested in the smallest possible tax base. National and supranational rules for determining the tax base are changing with unrealistic frequency. It is almost impossible to enforce them, so conflicts between countries and between companies and tax administrations over corporate tax payable seem to be perpetuating. With the rise of trans- and multinational corporations, aggressive corporate tax planning and covert tax avoidance have also emerged. National governments are trying to prevent this with bilateral and multilateral treaties. Still, the verdicts of the recently revealed multi-billion euro/dollar corporate tax cases prove that they do not have a deterrent effect, meaning that the measures taken so far are far from sufficient to prevent them. In my research hypothesis, I argue that the corporate tax system's current form is unsustainable at both national and global levels due to its intricate design and manipulability and its high macro- and micro-level implicit costs. I will then propose a new value-added tax and tax rate to compensate for the loss of government revenue due to the abolition of corporate tax in an equivalent and essentially clear way. After that, I tested the proposed new type of tax based on the European Union countries' value-added data. Finally, I present the new global tax's territorial principle to replace corporate tax and its contribution to national public burden-bearing. Journal of Economic Literature (JEL) codes: C53, E62, H24, K34
Mióta a társasági adó intézménye létezik, nehezen megoldható feladatot jelent a társasági adó alapjának egzakt meghatározása. Amíg az államok a lehető legnagyobb, az adóalanyok a lehető legkisebb adóalapban érdekeltek. Az adóalap meghatározásának nemzeti és nemzetek feletti szabályai irreális gyakorisággal módosulnak, betartásuk csaknem lehetetlen, ezért állandósulni látszanak a konfliktusok az országok, valamint a vállalatok és az adóhivatalok között a fizetendő társasági adóval összefüggésben. A transz- és multinacionális vállalatok térnyerésével pedig kimutathatók a társasági adóval kapcsolatos agresszív adótervezésre, a burkolt adóelkerülésre irányuló erőfeszítések is. A nemzeti kormányok két- és többoldalú szerződésekkel próbálják ennek elejét venni, de a közelmúltban leleplezett, több milliárd euró/dollár nagyságrendű társasági adóügyek verdiktjei azt igazolják, hogy ezek nem bírnak elrettentő erővel, vagyis az eddig megtett intézkedések koránt sem elégségesek az adóelkerülések megakadályozására. Kutatási hipotézisemben azt állítom, hogy a társasági adó mai formájában nemzeti és globális szinten is fenntarthatatlan a bonyolult rendszere és manipulálhatósága miatt, valamintjelentős makro- és mikroszintű implicit költségei következtében. Ezt követően javaslatot teszek egy olyan hozzáadott érték alapú új adóra és adókulcsra, mellyel a megszüntetésre kerülő társasági adó miatt kieső államháztartási bevétel ekvivalens és esszenciálisan letisztult módon pótolható. Ezután elvégzem a javaslatom szerinti új adónem tesztjét az Európai Unió országainak hozzáadottérték-adatai alapján. Végül bemutatom a társasági adót helyettesítő új globális adó területi elvét és hozzájárulását a nemzeti közteherviseléshez. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C53, E62, H24, K34
Kulcsszavak
új paradigma, társasági adó, hozzáadott érték, new paradigm, corporate tax, value added
Forrás
Gyűjtemények