A dolgozat a csődbűncselekmény bemutatását szemlélteti a magyarországi bírói gyakorlat tükrében, melyre tekintettel több hazai bírósági döntés alapján kerülnek ismertetésre a bűncselekményt megvalósító magatartások. A csőd nem azonos a csődbűncselekménnyel! A büntetőjogi beavatkozás csak végső eszközként jelentkezhet, azonban elkerülhetetlen a piacgazdaság zavartalan működése szempontjából. Gazdasági bűncselekményként kerettényállás, melynek elsődleges háttérnormája a csődeljárásól, felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, melyben szereplők ismerete elkerülhetetlen a csődbűncselekmény értelmezése során. A gazdasági büntetőjog olyan állandóan változó jogterület, ahol a módosításokat számtalan tényező indokolja, ezért kiemelt jelentősége van a hazai kialakult bírósági döntéseknek. Fontos továbbá hangsúlyozni 2015/848 EU rendeletet a fizetésképtelenségi eljárásról, mely Magyarországon kötelező érvényű és e bűncselekmény vonatkozásában is hatást gyakorol. A csődbűncselekmény elhatárolása más bűncselekményektől is kifejtésre kerül a dolgozatban.