Az urbanizáció, azaz a városiasodás folyamata alatt a települések, városok kialakulását értjük. Ez az állatvilágra is hatással van, az élőhelyek feldarabolódását és megszűnését vonja maga után. A városi környezet ennek ellenére alkalmas élőhelyként szolgálhat az ehhez sikeresen alkalmazkodó fajok számára. A keleti sün (Erinaceus roumanicus) hazánkban védett állat. Az IUCN besorolása szerint jelenleg nem fenyegetett, azonban számos veszélyeztető tényezője van a fajnak, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolhatják a magyarországi állomány fennmaradását. A sün sikeresen alkalmazkodott az urbánus környezethez, ezáltal igen gyakorinakszámít a városokban is, azonban tudományos szempontból ritkán kutatott élőlény. A városi környezetben élő állatfajok számára a legnagyobb nehézséget az élőhelyek fragmentációja mellett a természetes búvóhelyek számának megfogyatkozása jelenti. Erre a problémára megoldást jelenthetnek a mesterséges búvóhelyek, amelyek segíthetik az áttelelést, emellett nappalozóhelyként is funkcionálhatnak. Dolgozatomban két fő kérdésre kerestem a választ, melyek a következők: Mekkora sikerrel alkalmazható a mesterséges búvóhelyek kihelyezése a keleti sünök védelme érdekében, valamint, hogy ezen eszközök kihelyezése a célfajon kívül milyen hatással van a városi kisemlős faunára. Ehhez összesen 20 süngarázst helyeztünk ki 5 mintaterületen. Ezeket 15 hónapon keresztül rendszeresen ellenőriztem, majd a foglalatsági adatokat értékeltem. Vizsgálatom során a kihelyezett eszközök 15%-át foglalta el keleti sün, további 15%-ban pedig a faj jelenlétére utaló nyomokat sikerült megfigyelnem. Minden esetben nappali búvóhelyként szolgált, az eszközökben telelő egyedet egyik évben sem figyeltem meg. Egyéb városi kisemlős faj nem foglalta el a búvóhelyeket. Az eredmények azt mutatják, hogy van létjogosultsága a búvóhelyek kihelyezésének, ám a terület beépítettsége, az urbanizálódás mértéke, nagyban befolyásolja a foglaltsági arányt.