A hagyatéki eljárás tárgyalás részének vizsgálatához, fontosnak tartottam, hogy a közjegyzőség kialakulását is megismerjük, hiszen a közjegyző nagyon fontos szerepet játszik az eljárásban. A hagyatéki eljárás a hétköznapi életben bármikor előkerülhet, melyet a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza. A hagyatéki eljárásban rendszerint tárgyaláson történik az örökség átszállásának megállapításához szükséges tényállás megállapítása, a hagyaték átadása, az eljárásnak pedig kontradiktórius jellege van. Ezek a jellemzők a peres eljáráshoz közelítik, más nemperes eljárásoktól pedig elhatárolják a hagyatéki eljárást. Ezért is szokták a közjegyzők azt mondani, hogy a hagyatéki tárgyalás során bírónak érzik magukat. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy örökhagyó után maradt vagyont megállapítsa és azt az arra jogosultnak átadja. Persze ez az eljárás nem minden esetben ilyen egyszerű, ezért szükséges a közjegyző, aki mindezt lebonyolítja. A hagyatéki tárgyalás sok mindenben hasonlít a polgári perhez. Magyarországon évente több mint százezer hagyatéki eljárás indul, ezek 99,5%-a véglegesen, azaz a bírói út igénybevétele nélkül az öröklési jogviszonyokat rendezi, vagyis a hagyatéki eljárás permegelőző, perelhárító jellege kétségtelen.