Tárgyalás a hagyatéki eljárásban és a polgári perben
| dc.contributor.advisor | Zákány, Judit | |
| dc.contributor.author | Szabó, Odett | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2017-05-03T11:05:29Z | |
| dc.date.available | 2017-05-03T11:05:29Z | |
| dc.date.created | 2017 | |
| dc.description.abstract | A hagyatéki eljárás tárgyalás részének vizsgálatához, fontosnak tartottam, hogy a közjegyzőség kialakulását is megismerjük, hiszen a közjegyző nagyon fontos szerepet játszik az eljárásban. A hagyatéki eljárás a hétköznapi életben bármikor előkerülhet, melyet a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza. A hagyatéki eljárásban rendszerint tárgyaláson történik az örökség átszállásának megállapításához szükséges tényállás megállapítása, a hagyaték átadása, az eljárásnak pedig kontradiktórius jellege van. Ezek a jellemzők a peres eljáráshoz közelítik, más nemperes eljárásoktól pedig elhatárolják a hagyatéki eljárást. Ezért is szokták a közjegyzők azt mondani, hogy a hagyatéki tárgyalás során bírónak érzik magukat. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy örökhagyó után maradt vagyont megállapítsa és azt az arra jogosultnak átadja. Persze ez az eljárás nem minden esetben ilyen egyszerű, ezért szükséges a közjegyző, aki mindezt lebonyolítja. A hagyatéki tárgyalás sok mindenben hasonlít a polgári perhez. Magyarországon évente több mint százezer hagyatéki eljárás indul, ezek 99,5%-a véglegesen, azaz a bírói út igénybevétele nélkül az öröklési jogviszonyokat rendezi, vagyis a hagyatéki eljárás permegelőző, perelhárító jellege kétségtelen. | hu_HU |
| dc.description.course | igazságügyi-igazgatási | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 64 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/239139 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | hagyatéki eljárás, polgári per | hu_HU |
| dc.subject.dspace | Hagyatéki eljárás | hu_HU |
| dc.title | Tárgyalás a hagyatéki eljárásban és a polgári perben | hu_HU |