Városi gyepes területek szerepe a faji sokféleség fenntartásában

dc.contributor.authorGodó, Laura
dc.contributor.authorHüse, Bernadett
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:40Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:40Z
dc.date.issued2021-06-30
dc.description.abstractAz elmúlt évezredek során az urbanizáció jelentősen átalakította a természetes ökoszisztémákat, miközben új, mesterséges élőhelyek jöttek létre. Az élőhelyek eltűnése és az abiotikus környezet változásai jelentős hatással vannak a városi biodiverzitásra. Kutatásunk során három városi élőhelytípusban (városi telkeken, városi parkokban és városszéli gyepekben) vizsgáltuk a vegetáció összetételét. A vizsgálati területeink Debrecen városában találhatóak, és minden területet féltermészetes gyepekre és zavarástűrő közösségekre jellemző fajok jellemeztek. Minden élőhelytípusból öt területet mértünk fel, területenként öt darab 5×5 méteres kvadrátban jegyeztük fel a vegetációban jelenlévő fajokat és azok borítását. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) a városközpontra jellemző élőhelyeken (városi parkok) a fajszám és Shannon-diverzitás alacsonyabb, míg a gyom- és a zavarástűrő fajok aránya magasabb, mint a perifériális élőhelyeken (városi telkek és városszéli gyepek) (2) a meleg- és tápanyagigényes fajok aránya magasabb, míg a nedvességigényes fajok aránya alacsonyabb a városközpontra jellemző élőhelyeken (3) a homogenizációs hipotézis alapján a kozmopolita és idegenhonos fajok arányának növekedése és a természetes flóra elemeinek csökkenése tapasztalható a városközpontokra jellemző élőhelyeken. Eredményeink alapján a városi élőhelyek fajösszetételét jelentősen befolyásolják a specifikus zavarások és az adott élőhely története. A leginkább városias élőhelyek, a városi parkok rendelkeztek a legalacsonyabb fajszámmal és Shannondiverzitással. A gyomok és zavarástűrő fajok aránya a városközpontban volt a legmagasabb a nagymértékű taposás és talajbolygatás következtében. A szárazságtűrő fajok nagyobb arányban voltak jelen a városközpontban, mint a városszéli gyepben, melynek oka a belvárosi területek sűrű csatornázottsága. A nitrogénigényes fajok aránya alacsonyabb volt a városi parkokban és a városszéli gyepekben, mint a városi telkeken, valószínűleg az élőhelyekre jellemző recens talajbolygatás miatt. Az idegenhonos fajok aránya, bár jelentős különbség volt tapasztalható a két élőhely zavartságában, mind a városi telkeken, mind a városszéli gyepekben magas volt. A kozmopolita fajok aránya jelentősen nagyobb volt a városi parkokban, mint a városszéli gyepekben vagy a városi telkeken. Az idegenhonos és kozmopolita fajok magas aránya a folyamatos emberi zavarással együtt kompetíciós hátrányba szorítja az őshonos fajokat, ebből következően ezen fajok aránya volt a legalacsonyabb a városközpontban. Annak ellenére, hogy a vizsgált városi élőhelyek nem járulnak hozzá jelentősen a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzéséhez, nélkülözhetetlen szerepük van a fennmaradt gyepi vegetáció fenntartásában az intenzíven használt tájakban. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 14 szám 2 (2016): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-15) , 3-11
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/2/9693
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376787
dc.identifier.volume14
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9693
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectkozmopolitahu
dc.subjectökológiai indikációhu
dc.subjectköztes zavarás hipotézishu
dc.subjecthomogenizációs hipotézishu
dc.titleVárosi gyepes területek szerepe a faji sokféleség fenntartásábanhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
154.03 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format