Kémiai és biológiai védekezési lehetőségek vizsgálata in vitro körülmények között a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum növénykórokozó gombák ellen

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTarcali, Gábor
dc.contributor.advisorCsüllög, Kitti
dc.contributor.authorTóth, Gyula
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2022-11-10T09:59:36Z
dc.date.available2022-11-10T09:59:36Z
dc.date.created2022
dc.description.abstractDiplomadolgozatom célja a napraforgó növényvédelmében két kiemelten fontos, rendkívül polifág kórokozó faj, a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum ellen hatásos kémiai és biológiai peszticidek in vitro vizsgálata volt. E két kórokozó ellen a gyakorlatban nagyon nehéz védekezni, mivel a rendkívül széles gazdanövénykörük és azok vetésterületének nagysága szinte lehetetlenné teszi a vetésváltást, mint agrotechnikai védelmet. Ezen felül mindkét kórokozó képes kitartó képleteket létrehozni. Ez a Macrophomina phaseolina esetében mikroszklerócium, a Sclerotinia sclerotiorum-nál pedig szklerócium. Kedvező körülmények között ezek a kitartó képletek akár 5-10 évig is életképesek maradhatnak. A két kórokozó eltérő ökológiai igényekkel rendelkezik. Míg a Macrophomina phaseolina száraz, meleg klímát, addig a Sclerotinia sclerotiorum a hűvösebb csapadékosabb időjárást kedveli. Az ellenük folytatott küzdelemben kulcsszerepet játszanak a kémiai növényvédő szerek, viszont az Európai Unió folyamatosan vonja vissza a hatóanyagok engedélyét. Éppen ezért konzulenseimmel fontosnak tartottuk a jelenleg felhasználható készítmények hatásosságának vizsgálatát, illetve alternatív lehetőségként a Trichoderma fajok biokontroll tulajdonságainak megismerését e két kórokozó ellen. A 2022-ben felhasználható kémiai készítmények közül hat hatóanyagot vizsgáltunk, az azoxistrobint a boszkalidot a benzovindiflupírt, a proklorázt a protiokonazolt és piraklostrobint. Trichoderma készítmények közül a Tigrát (T. asperellum T1-es törzse) a Trifendert (T. asperellum T34-es törzse) és a Trianum P-t (T. atrobrunneum). Ezen kívül teszteltük a Debreceni Egyetem kutatói által talált, azonosított és tárolt Trichoderma fajok törzseit a TR06-ot (T. orientale) a TR07-et (T. harzianum), és a TR08-at (T. gamsii). Illetve az általuk szabadalmaztatott Tricho Immun készítmény két biológiai ágensét a TR04-et (T. afroharzianum) és a TR05-öt (T. simmonsii). A vizsgált biológiai készítmények közül a napraforgó hamuszürke hervadása ellen mind a Tricho Immun készítmény két alkotója a T. afroharzianum (TR04) és a T. simmonsii (TR05), továbbá a Trianum készítmény T. atrobrunneum faja is hatékonynak bizonyultak, míg a nem készítményként vagy annak hatóanyagaként vizsgált fajok közül a T. gamsii bizonyult a leghatásosabbak. A fehérpenészes rothadás elleni biológiai védekezésként jó hatékonysággal felhasználhatóak a Tigra és Trifender készítmények a T. asperellum T1–es és T34-es törzsei, a Tricho Immun készítmény két alkotója a T. afroharzianum (TR04) és a T. simmonsii (TR05), 41 illetve a Trianum készítmény T. atrobrunneum faja, míg a nem készítményként vagy annak hatóanyagaként vizsgált fajok közül a T. harzianum bizonyult a leghatásosabbak. Kémiai hatóanyagok közül a legnagyobb engedélyezett dózisban használt benzovindiflupír, prokloráz, protiokonazol és piraklostrobin totálisan gátolta a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum kórokozók növekedését így hatékonynak tekinthetjük, míg az azoxistrobin és a boszkalid micélium növekedésre gyakorolt hatása nem érte el a 90%-ot, így nem tekinthetjük őket hatásosnak. A teljes dózisban kezelt táptalajok közül csak az azoxistrobinnal kezelt táptalajokon képződött mikroszklerócium. A boszkalid, benzovindiflupír, prokloráz, protiokonazol, piraklostrobin hatóanyagokat hatékonynak tekinthetjük in vitro körülmények között. Összehasonlítva a két védekezési módszert, a kémiai növényvédelem bizonyult hatékonyabbnak, azonban a jövőben egyre kevesebb kémiai növény védőszer áll majd a rendelkezésünkre. Az egyik hatásos hatóanyag, a prokloráz felhasználhatóságát jövő év nyarától (2023. június 30.) végleg nem engedélyezik. Így a közeljövőben egyre fontosabbá fog válni a biopeszticidek vizsgálata, mind in vitro, mind in vivo körülmények közt. Ezenfelül új készítmények előállítása válik szükségessé, akár az általunk vizsgált fajok, akár más Trichoderma vagy más nemzetségbe tartozó biológiai ágensek felhasználásával.
dc.description.courseNövényorvos
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent55
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/339310
dc.language.isohu
dc.subjectnapraforgó
dc.subjectMacrophomina phaseolina
dc.subjectSclerotinia sclerotiorum
dc.subjectTrichoderma
dc.subjectbiológiai növényvédelem
dc.subjectkémiai növényvédelem
dc.subjectfungicid
dc.subjectkórokozó
dc.subjectnövényvédelem
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány
dc.titleKémiai és biológiai védekezési lehetőségek vizsgálata in vitro körülmények között a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum növénykórokozó gombák ellen
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)