A kétéltűek vizsgálata jelentős természetvédelmi feladat. Ez az állatcsoport az elmúlt évtizedekben ugyanis a többi gerinces osztályoktól eltérően fokozottabb mértékben tűnik el. Az elmúlt évtizedekben egyre több olyan környezetet károsító tényező jelent meg, melynek hatása nem kedvez a kétéltű fajok fennmaradására. Magyarországon a kihalás közvetlen veszélye nem fenyegeti a gőtéket, azonban még a komolyabb problémák megjelenése előtt meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyekkel megelőzhető a gőték állományának csökkenése. Az ország keleti részén Záhonyban készítettem felmérést a gőték előfordulásáról, három különböző területen, melyek ideális helyek a kétéltűeknek és azon belül a gőtéknek. Ezek a területek a homokbánya területe, a gát és a város közötti terület, valamint a tiszai holtág térsége. A vizsgálat időpontjaiban az időjárás kedvező volt. Kétféle módszerrel végeztem a gőték előfordulásának vizsgálatát. Az egyik módszer a csapdázás, a másik pedig a vizuális keresés volt, melyet nappal és szürkület után lámpázással végeztem. A módszerek hatékonyságát az eredmények igazolják. A csapdázás módszerével a kései kihelyezés miatt gőtét nem sikerült fognom, de a csapda jó vizsgálati eszköz lehet, mert a külső konzulensemmel eredményesen alkalmaztam. A vizuális keresési módszer egyszerű és hatékony. Ennek az alkalmazásnak a használatával a zavarás nagyon minimális az élőlények és a környezet szempontjából, és mindezek mellett még hatékonyan tudjuk alkalmazni a gőték egyedeinek előfordulási vizsgálatát. A homokbányánál 6 db, a gát és a város között szintén 6 db, míg a tiszai holtágnál pedig 3 db pettyes gőtét figyeltem meg 2006. augusztus 21 - 2006. október 11 között. Szeretném ismertetni a következtetéseim és javaslataim a megfigyelt térségekre. A vizsgált területek egyik legnagyobb gondja a környezetben lerakott szemét problémája. Ezt a problémát csak az itt lakók segítségével lehetne megoldani. Ez azért lenne a város lakóinak a tudatos feladata, mert ők élnek ebben a térségben, és az ő érdekük kell hogy legyen az, hogy legalább a saját környezetük ne szenvedjen a saját szemetünktől. Továbbá nagy hangsúlyt kellene fektetni a természetvédelmi ismeretterjesztésre. A helyi újságban történő természetvédelmi ismeretterjesztő cikkek közlése mind a gőték és mind a helyi élőlények iránti tudatformálást elősegítené. Ha lehetőségem lenne arra, örömmel közölnék ilyen jellegű cikkeket az újságban. A gőték rendszeres felmérésével a faj változásait figyelemmel lehetne kísérni, és így még a veszély előtt fel lehetne készülni a különböző mentési programok előkészítésére. A felmérések kapcsán megfelelő adathalmaz lenne a térségről, mellyel a faj országos elterjedését pontosítani lehetne.