Az Anacamptis palustris subsp. elegans szaporodásbiológiai vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár V., Attila
dc.contributor.authorLovas-Kiss, Ádám
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2013-05-08T12:50:46Z
dc.date.available2013-05-08T12:50:46Z
dc.date.created2013-04-29
dc.date.issued2013-05-08T12:50:46Z
dc.description.abstractA pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) szaporodásbiológiai szempontból az egyik legkevésbé ismert európai orchidea. Claessens & Kleynen (2011) alapvető összefoglaló művéből is hiányoznak róla az olyan alapvető szaporodásbiológiai ismeretek (megporzók, termésképzés aránya, termésenkénti magszám, pollencsomag előrehajlásának ideje), amelyek a legtöbb európai kosborféle esetében legalább részben rendelkezésre állnak. Ennek oka, hogy a növény nem fordul elő Európa legintenzívebben kutatott részein, mivel elterjedése Közép-Kelet-Európától, a Balkánon, Kis-Ázsián át az Arab-félszigetig és Türkmenisztánig húzódik. Évelő ikergumós, a megporzókat megtévesztő növény. Munkánk során 6 hazai (nyírségi) és 3 romániai állományt vizsgáltunk. A pollencsomag gyors előrehajlású (30,5±9,1 mp.), ami gyors mozgású pollinátorok meglétét valószínűsíti. Ezzel összhangban terepi vizsgálataink során összesen öt megporzó rovart azonosítottunk, közülük négy hártyásszárnyú (Hymenoptera) volt, mint például az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata maculata), amely orchidea-pollinátorként eddig nem volt ismert. A növény virágait egyéb ízeltlábúak is látogatják (Coleoptera, Lepidoptera, Hemiptera, Araneae), de pollen-vektorként jelentőségük csekély. A vizsgált élőhelyeken a termésképzési arány átlagosan 69,4%-nak bizonyult. A reproduktív siker egyedi szinten pozitívan korrelált a példány magasságával és a virágok számával. A termésképzési arány populációs szinten ugyancsak erősen pozitív korrelációt mutatott az állomány nagyságával, ami nyomatékosítja a jelentős egyedszámú állományok kulcsszerepét a taxon megőrzésében. A virágzatok alsó és felső felében elhelyezkedő virágok megtermékenyülési sikere között szignifikáns különbséget találtunk: a még tapasztalatlan megporzó rovarok gyakrabban látogathatják a korábban nyíló (alsóbb helyzetű) virágokat, ennek következtében a virágzás korai szakaszában nagyobb a termésképzési arány, de nem kizárható a forráslimitáció sem. Az alfaj vegetatív szaporodása lehetséges, de mértéke nem jelentős, ugyanakkor termésenkénti magszáma a nemzetségben eddig tapasztalt legmagasabbnak (átlag±SD = 6977±3387) bizonyult. Ezermagtömege 0,0014±0,0002 gram, így növényünk a hypermeichor magtömeg-kategóriába tartozik.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseBiológiahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent22hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/167391
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszaporodásbiológiahu_HU
dc.subjectAnacamptis palustris subsp. eleganshu_HU
dc.subjectpollinátorhu_HU
dc.subjecttermésképzéshu_HU
dc.subjectvegetatív szaporodáshu_HU
dc.subjectcaudiculahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Ökológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Növényrendszertanhu_HU
dc.titleAz Anacamptis palustris subsp. elegans szaporodásbiológiai vizsgálatahu_HU
dc.title.translatedReproduction biological study of Anacamptis palustris subsp. eleganshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar)