A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata

dc.contributor.authorMaklári, Eszter
dc.contributor.authorFenyves, Veronika
dc.date.accessioned2026-01-15T07:53:55Z
dc.date.available2026-01-15T07:53:55Z
dc.date.issued2026-01-08
dc.description.abstractThe concept of sustainability is associated with Lester Russell Brown, founder of the Worldwatch Institute and the Earth Policy Institute, who mentioned the concept of sustainability in his 1981 book Building a Sustainable Society, which deals with the realization of a sustainable society. The concept of sustainable development was first formulated in the UN's Brundtland Report, Our Common Future, in 1987. The report defined sustainable development as taking into account environmental, social, and economic pillars and their interactions. Today, financial experts and investors place great emphasis on environmental, social, and corporate governance aspects in addition to financial performance when evaluating companies. By preparing and publishing sustainability reports, companies help stakeholders make informed decisions. In order to improve sustainability indicators, the decision-making bodies of the European Union support the publication of such documents and the extension of the obligation to prepare them to as wide a range of companies as possible. In November 2022, the European Parliament adopted the Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). Various standards have been developed over the years to improve the quality of sustainability reports and to make companies' sustainability efforts more comparable. The data points of the European Sustainability Reporting Standards (ESRS) describe the information and data that must be disclosed in relation to a company's environmental, social, and governance sustainability issues, provided that the topic in question is considered material according to the reporting company's double materiality analysis. The study presents the points belonging to the social pillar of the ESRS, supported by examples from companies' published sustainability reports.en
dc.description.abstractA fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését.  Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationEconomica, Évf. 17 szám 1-2 (2026) , 13-20
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16241
dc.identifier.eissn2560-2322
dc.identifier.issn1585-6216
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jtitleEconomica
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/402356
dc.identifier.volume17
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/economica/article/view/16241
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerEszter Maklári, Prof. Dr. habil Fenyves Veronika
dc.subjectfenntarthatósághu
dc.subjectfenntartható fejlődéshu
dc.subjectfenntarthatósági jelentéshu
dc.subjectEurópai Fenntarthatósági Beszámolási Standardokhu
dc.subjecttársadalmi pillérhu
dc.subjectsustainabilityen
dc.subjectsustainable developmenten
dc.subjectsustainability reporten
dc.subjectEuropean Sustainability Reporting Standards (ESRS)en
dc.subjectsocial pillaren
dc.titleA társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálatahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
274.12 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format