Meteorológiai paraméterek lokalitásának vizsgálata Karcag térségében

dc.contributor.advisorZsembeli, József
dc.contributor.authorCseke, Petra
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-11-06T09:05:05Z
dc.date.available2014-11-06T09:05:05Z
dc.date.created2014-10-31
dc.description.abstractÁltalános elfogadott tény, hogy napjainkban egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási feltételek. Arról azonban, hogy ez összefüggésben van-e a globális felmelegedéssel, már megoszlanak a vélemények. Napjainkban tapasztalható melegedés hatására az éghajlati rendszer elemei között zajló kölcsönhatások megváltozhatnak, egyes folyamatok felerősödhetnek, mások pedig gyengülhetnek. Ennek hatására a szokatlan időjárási események erőteljesebben jelentkezhetnek. Ezért van az is hogy a hosszabb időre szóló prognózisok megbízhatósága lényegesen elmarad a rövid távúakétól.A térbeli változékonyságot, akár kisebb területekre vonatkozóan is, a lokalitással, a helyi sajátságokkal, helyi jelleggel tudjuk leírni. Összehasonlító vizsgálataim során lokalitásként a meteorológiai paraméterekkel számszerűsített helyi jellemzőket, illetve az azok közötti eltérést, különbségeket értelmeztem. Hazánk éghajlata kontinentális, időjárásunk kevésbé kiszámítható, a léghőmérséklete, a csapadék mennyisége széles skálán mozoghat, egyes években pedig jellemző lehet annak szélsőséges alakulása. Az utóbbi években a szélsőségek egy irányba tolódása figyelhető meg. Az időjárási elemeknek lehetnek területi és időbeli eltérései is, akár egy kis térségen belül is. Mindez, a szakdolgozat készítésének céljával összecsengően, alkalmat adott egyéni adatgyűjtésre, saját megfigyelések végzésére, önálló elemző és értékelő munkára. Célom volt a két meteorológiai állomás segítségével az időjárás lokalitásának vizsgálata, kimutatni, hogy egy térségen belül milyen eltérések mutatkoznak egyes meteorológiai paraméterek szempontjából. A műszert a közel 3 hónap alatt 6 különböző ponton állítottam fel, amik különböző távolságra helyezkedtek el az OMSZ állomástól. Ez a távolság néha a 250 m-t sem haladta meg, de volt ahol a 14 km-t is elérte. A műszert 2 mérőhely kivételével lakókörnyezetben helyeztem el.Az eredményekből látható, hogy a mérőhelyek közötti távolságok miatt voltak észlelhető különbségek, mind a hőmérsékleti adatokban, mind a csapadékeloszlásban (csapadékhullás gyakorisága sem volt azonos), viszont a legnagyobb eltérést mégis 250 m-en belül (liziméter állomás) tapasztaltam.hu_HU
dc.description.coursekörnyezetgazdálkodási agrármérnökihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent57hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/199804
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectéghajlathu_HU
dc.subjectmeteorológiahu_HU
dc.subjectlokalitáshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Földtudományok::Meteorológiahu_HU
dc.titleMeteorológiai paraméterek lokalitásának vizsgálata Karcag térségébenhu_HU
Fájlok