Lótudomány
Fájlok
Dátum
1845
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
[Trattner - Károlyi]
Absztrakt
Leírás
A “legenda” szerint Deák Ferenc és Eötvös Károly között folyó párbeszédben, a haza bölcse hasonlította Eötvös esszékötetét az állatorvosi lóhoz.
Máttyus Nep. János Lótudomány című kézikönyvében 20 táblarajz szemléleteti a ló különböző részeit, ezek közül az V. tábla B jelű lóábrázolásán pedig “A ló egyéb hibái, bénaságai” láthatók. Többek között “csüngő fej”, “könysipoly”, “nyelvöltés”, “igen husos pofok”, “fülmirigy-dag”, “rövid, hajlott, csavart, szarvas nyak”, “szügy-gumó”, “sölyláb”, “előtérd-pók”, “lábborzany” stb.
Possessori bejegyzés: M. Kir. Testőrség Könyvtára (ovális, lila pecsét)
Possessori bejegyzés: A M. Nemz. Muzeum Könytárából a M. Kir. Testőrségnek kiadatott (szögletes, bordó pecsét)
A bevezetőben feltűnő a szerző hivatkozása a lótudománnyal kapcsolatos új magyar műszavak megalkotására (a nyelvújítás sűrűjében vagyunk!). A könyv első része a ló biológiai-etológiai bemutatása. Rendkívül aprólékosan tárgyalja a ló fogazatát, szőr- és színtípusokat, fajtákat, majd részletesen ismerteti az egyes országok lófajtáit, különös hangsúlyt fektetve a magyarországi ménesekre. Érdekes, hogy megemlíti a vadló-, zebra-, vadszamár-fajokat is. Bőséges információkat nyújt a lótenyésztésről, és –betegségekről, a ló takarmányozásáról, a katonalovak beszoktatásáról, patkolásról és pataápolásról, a lóvásárlásnál szükséges figyelmességről.
A második rész a lovaglás és lóidomítás tudományát tárgyalja. Rövid történeti és fiziognómiai áttekintés után a lószerszámokat ismerteti. Bemutatja a súlypont-problémákat, a lovardai illemet, a jármódokat, fel- és leszállást, kéztartást, a szükséges irányító mozdulatokat, a lóval való bánásmód részleteit, stb. és ezek oktatását.
A harmadik rész afféle miscellanea: lóhátról történő vadászat, nyugat-európai lovaglási és lóidomítási szisztémák, kortárs szakirodalom ismertetése és kritikája, a lóversenyzés szakmai titkai. Ez utóbbiról a szerző visszafogott hangnemben bár, de dícsérőleg és népszerűsítő szándékkal szól. Találunk itt érdekes fejezetet a lovasjátékok (kocsiversenyek, stb.) (kultúr)történetéről, valamint egy nagyon részletes szakaszt a női lovaglásról (történeti és szakmai áttekintéssel).
A munka végén páratlan kultúrtörténeti érdekességként a kötet előfizetőinek névsorát találjuk. Említésre méltó, hogy két császári-királyi huszárezred is az előfizetők között van (az ezredkönyvtár számára rendelték meg a dokumentumot), a magánszemélyek között pedig olyan, az 1848-49-es szabadságharcban elhíresült neveket olvashatunk, mint Vécsey Károly, Kiss Ernő (aradi vértanúk), Batthyány Kázmér, Baldacci Emánuel, Starhemberg István, és az akkor még eredeti nevén említett Vasvári (Fejér) Pál, valamint a legnagyobb magyar, Széchenyi István. A könyvet rendkívül érdekes képmelléklet egészíti ki, mely a szöveganyagot szervesen és kiválóan illusztrálja.
Összefoglalásul kijelenthető, hogy kiválóan alapos kéziköny e munka, a személyes tapasztalat és a (igen nagy részben külföldi) szakirodalom ismeretének eredménye.
Possessori bejegyzés: M. Kir. Testőrség Könyvtára (ovális, lila pecsét)
Possessori bejegyzés: A M. Nemz. Muzeum Könytárából a M. Kir. Testőrségnek kiadatott (szögletes, bordó pecsét)
A bevezetőben feltűnő a szerző hivatkozása a lótudománnyal kapcsolatos új magyar műszavak megalkotására (a nyelvújítás sűrűjében vagyunk!). A könyv első része a ló biológiai-etológiai bemutatása. Rendkívül aprólékosan tárgyalja a ló fogazatát, szőr- és színtípusokat, fajtákat, majd részletesen ismerteti az egyes országok lófajtáit, különös hangsúlyt fektetve a magyarországi ménesekre. Érdekes, hogy megemlíti a vadló-, zebra-, vadszamár-fajokat is. Bőséges információkat nyújt a lótenyésztésről, és –betegségekről, a ló takarmányozásáról, a katonalovak beszoktatásáról, patkolásról és pataápolásról, a lóvásárlásnál szükséges figyelmességről.
A második rész a lovaglás és lóidomítás tudományát tárgyalja. Rövid történeti és fiziognómiai áttekintés után a lószerszámokat ismerteti. Bemutatja a súlypont-problémákat, a lovardai illemet, a jármódokat, fel- és leszállást, kéztartást, a szükséges irányító mozdulatokat, a lóval való bánásmód részleteit, stb. és ezek oktatását.
A harmadik rész afféle miscellanea: lóhátról történő vadászat, nyugat-európai lovaglási és lóidomítási szisztémák, kortárs szakirodalom ismertetése és kritikája, a lóversenyzés szakmai titkai. Ez utóbbiról a szerző visszafogott hangnemben bár, de dícsérőleg és népszerűsítő szándékkal szól. Találunk itt érdekes fejezetet a lovasjátékok (kocsiversenyek, stb.) (kultúr)történetéről, valamint egy nagyon részletes szakaszt a női lovaglásról (történeti és szakmai áttekintéssel).
A munka végén páratlan kultúrtörténeti érdekességként a kötet előfizetőinek névsorát találjuk. Említésre méltó, hogy két császári-királyi huszárezred is az előfizetők között van (az ezredkönyvtár számára rendelték meg a dokumentumot), a magánszemélyek között pedig olyan, az 1848-49-es szabadságharcban elhíresült neveket olvashatunk, mint Vécsey Károly, Kiss Ernő (aradi vértanúk), Batthyány Kázmér, Baldacci Emánuel, Starhemberg István, és az akkor még eredeti nevén említett Vasvári (Fejér) Pál, valamint a legnagyobb magyar, Széchenyi István. A könyvet rendkívül érdekes képmelléklet egészíti ki, mely a szöveganyagot szervesen és kiválóan illusztrálja.
Összefoglalásul kijelenthető, hogy kiválóan alapos kéziköny e munka, a személyes tapasztalat és a (igen nagy részben külföldi) szakirodalom ismeretének eredménye.
Kulcsszavak
Galéria::Régi könyvek::Témakör::Gazdálkodás, Galéria::Régi könyvek::Kiadás nyelve::Magyar, Galéria::Régi könyvek::Kiadás helye::Magyarország::Buda/Pest, Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Kézírásos bejegyzések, Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Illusztrált, A természet képekben kiállítás