Egy faj megőrzési tervének kidolgozásakor fontos szerepet játszik az élőhely használat és a táplálék összetétel meghatározása. A vonuló madarak költéskori élőhely preferenciájának megismerésére már több vizsgálat is indult, a vonulást megelőző felkészülési periódus azonban még a legtöbb faj esetében ismeretlen. A fokozottan védett kék vércse állománycsökkenésének megakadályozása érdekében indult 2006-ban ’A kék vércse védelme a Pannon-régióban’ elnevezésű Life Nature projekt (LIFE05 NAT/H/000122). Ennek keretein belül 2008-2009-ben élőhely használatra és táplálék összetételre vonatkozó vizsgálatokat végeztünk gyülekezési időszakban, a Dél-hevesi régióban. A kék vércse hosszútávú vonuló, akár 8000 km-t is megtesz, hogy elérje telelési területét. A költés után, a vonulás előtt gyülekezésbe kezd, amikor akár több száz madár töltheti együtt az éjszakát egy-egy magányos fán, vagy facsoporton, míg napközben kis csapatokban táplálkoznak. Évente 3 × 2 napot töltöttünk terület bejárással, augusztusban és szeptemberben. A vizsgálati terület 30 összefüggő UTM négyzetből állt, a megfigyeléseket előre maghatározott útvonalakon haladva rögzítettük. Az adatok táj skálán való elemzéséhez SAR statisztikai modellt használtunk, melyhez függő változóként az egy kilométerre eső kék vércsék számát (IRD), míg magyarázó változóként a gyülekezőtől való távolságot és az élőhely kategóriákat használtuk. Az eredmények szerint, ha figyelembe vesszük a gyülekezőtől való távolságot, akkor annak egyeduralkodó szerepe van a madarak eloszlására nézve, ha viszont kihagyjuk, akkor a gyep és mezőgazdasági területek csekély mértékű pozitív hatását mutathatjuk ki. A táplálék összetétel elemzéséhez az éjszakázó helyek alól gyűjtött köpeteket használtuk. Ezek maghatározása után elmondható, hogy gyülekezéskor szinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak a madarak, melyek közül a bogarak jelenléte kiemelkedő. Az, hogy a kék vércsének nincs konkrét gyülekezéskori élőhely preferenciája, valamint az, hogy nagy mennyiségben fogyaszt apró, röpképes bogarakat, arra enged következtetni, hogy ilyenkor nem a területeken található táblák típusa, hanem azok táplálékbősége vonzza a madarakat.