Márpedig mesélni muszáj

dc.contributor.advisorValastyán, Tamás
dc.contributor.authorHorváth, Zsófia
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-05-20T11:05:07Z
dc.date.available2014-05-20T11:05:07Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-05-20T11:05:07Z
dc.description.abstractA történetek, a mese és a mesélés elválaszthatatlanul összefonódnak az emberiséggel. Megkerülhetetlen, és időről időre megújuló. Új történetek szövődnek, új mesék születnek, profán mítoszok szivárognak be a köztudatba, miközben a magunk élettörténetének „meséje” is organikus életet kezd élni; változnak, ahogyan a filozófia is változik, mégsem mondhatjuk el, hogy egyik történet átveszi a másik történet helyét. A legitimitása mindnek megmarad, éppen csak másra fogja a hangsúlyt helyezni vagy másra próbál rámutatni. De vajon milyen morálfilozófiai (esetleg esztétikai) vonásaira bukkanhatunk e történeteknek, ha filozófiai perspektívából tekintünk rájuk? Dolgozatomban elsőként megjelölném a romantika korszakát, melyben a népi hagyományok, a folklór iránti vonzalom meghatározóvá vált. Ebből a korszakból emelem ki Jacob Ludwig Carl és Wilhelm Carl Grimm munkásságát. Ezután, úgy vélem, feltétlenül szükséges lefektetni az alapdefiníciókat, így bemutatásra kerülnek a mese, monda és a mítosz, ezek összefüggései és különbségei, valamint kialakulásuk és hatásuk az emberre nézve. Ekkor következhet a filozófiai, valamint esztétikai párhuzamok bemutatása és ismertetése néhány híres mesén keresztül, majd végezetül szeretném a morálfilozófiai utalásokra felhívni az olvasó szíves figyelmét, Kant morálfilozófiájára támaszkodva.hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.courseSzabad bölcsészethu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent29 oldalhu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/192757
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectFilozófiahu_HU
dc.subjectMorálfilozófiahu_HU
dc.subjectEsztétika
dc.titleMárpedig mesélni muszájhu_HU
dc.title.subtitleA mese, Kant és a morálfilozófiahu_HU
Fájlok